Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-15
9 Ambíciók Népszabadság • Kis Tibor • 2006. május 15. Szép csendben magyarmagyar testvérháborúvá kezd fajulni az erdélyi magyar állami egyetem ügye - Romániában is, meg persze az anyaországban is. Feleslegesen és értelm etlenül egyébként. Most éppen Dobolyi Alexandra szerencsétlen kolozsvári performancea irányította rá a figyelmet a BabesBolyai Egyetem magyar részlege körüli sürgésforgás abszurditására. Nehéz megérteni, mi vitte rá az európai parlamenti képviselő asszonyt e látogatásra, még kevésbé azt: honnan vette az ötletet, hogy olyan kényes ügyekben szólaljon meg, amelyek vonzzák ugyan a közfigyelmet, ámde ő speciel nem mozog bennük otthonosan. Igaz, talán nem kell itt különösebb egyéb okokat keresgélni a szimpla személyes ambíciók on kívül. Hiszen a kormánypárti politikusok egy része láthatólag túlmozgásos állapotba került a kormányzati pozíciók szétosztásának heteiben. E tekintetben Dobolyi esete nem unikum; előfordul mással is mostanában, hogy egyszer csak olyan helyen terem, ahol nem sok keresnivalója volna normális körülmények között. Mindettől eltekintve e botrány kapcsán azért ezekben a napokban a kisebbségi ügyeket illetően kicsit gyakrabban gondol az ember bizonyos nosztalgiával a Hornidőszak vezető kisebbségpolitikai tand emjére (TabajdiTörzsök). Utoljára ugyanis a 90es évek második felében ment evidenciaszámba, hogy a határon túliak ügyei abszolút hozzáértő kezekben vannak letéve nálunk. Az azóta bekövetkezett nyilvánvaló romlásban sok minden közrejátszhatott. Így az is, hogy az egymást váltó kormányok gyakorlatilag vétójogot adtak a határon túli magyar pártok vezetőinek az itthoni kisebbségi ügyek vitelére kiszemelt személyek kiválasztásában. Márpedig az ő szempontjaik korántsem mindig esnek egybe az anyaországéval. A Do bolyiakció esetleg arra is utalhat, hogy nem lenne bomba meglepetés, ha most is valami ilyesminek lennénk majd tanúi. Ráadásul erősödik az a benyomás is, hogy egyikmásik saját pecsenyéjét sütögető kisebbségi politikus számára a Babes- Bolyai Egyetemen fo lyó magyar nyelvű képzés jövője főleg csak ürügy az egymás közötti számlák rendezéséhez. Közben pedig fontos körülmények sikkadhatnak el. Például az, hogy a szóban forgó probléma a román állam kizárólagos kompetenciája. Nyomást legfeljebb az RMDSZ tudna rá gyakorolni, de látható: nem olyan passzban van a bukaresti kormányzat, hogy a függőben levő magyar ügyekben e hetekben partner legyen. Basescu elnök gyakorlatilag mindent blokkol - jó ideje nem mozdul már a román kisebbségi törvény, a Gozsduház problém ája vagy az erdélyi magyar intézet kérdése. Vannak, akik az EUtól, sőt az ENSZtől várnának nyomásgyakorlást. Ez alighanem merő álmodozás. Az EU bővítési biztosa már világossá tette: Románia elé nem állíthatók olyan kisebbségi kritériumok a csatlakozásnál , amelyeket más uniós országok sem teljesítenek. És még az sem állítható, hogy e tekintetben ne volna igaza Olli Rehnnek. vissza EUpolgároknak nem kell tartózkodási engedély Népszabadság • Len csés Károly • 2006. május 15. Májustól a közösségen belül az EU polgárainak a letelepedéshez sehol nem kell tartózkodási engedélyt kérniük, ám ezt az uniós irányelvet alig néhány ország vette át. A közösség polgárai - és harmadik országból származó csa ládtagjaik - már három hónapnál hosszabb ideig is engedély nélkül tartózkodhatnak az Európai Gazdasági Térség, tehát az EU tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia területén. Egy uniós irányelv szerint elég, ha szándékukat a helyi hatóságnál bejelentik, és akkor alanyi jogon tartózkodási kártyát kapnak. Néhány országban ennél is liberálisabb a szabályozás: például Csehországban és NagyBritanniában a regisztráció sem kötelező.
