Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
22 magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMD SZ) által kiharcolt, a magyar oktatásnak szánt román állami különjuttatások is elvesznek az egyetem költségvetésében. Dobolyi figyelmét az is elkerülte – fogalmaz a BKB nyilatkozata – , hogy az egyetemi ügyintézésben a magyarok nem használhatják anyanyelvün ket: egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak román nyelven állítják ki. „Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy Dobolyi Alexandra figyelmen kívül hagyja mindazokat a követeléseket, amelyeket egy, az RMDSZ által is aláírt, széles tár sadalmi támogatásnak örvendő nyilatkozatban fogalmazott meg az erdélyi magyar közösség” – fogalmaz a bizottság vezetése, megemlítve, hogy a képviselő asszony álláspontja az egyetem kérdésében azért is meglepő, mert pártja, az MSZP két hónapja egy nyilatkoz atot adott ki, amelyben kiáll az önálló romániai magyar felsőoktatás, a Bolyaiegyetem újraindítása mellett. vissza Magyar fiaskó az ENSZben Magyar Nemzet 2006. május 11. Diplomáciai körökben meglepetést keltett, hogy Magyarország nem került be az ENSZ kedden megválasztott Emberi Jogi Tanácsába. A testületben negyvenhét ország képviselteti magát, és olyan, emberi jogi hiányosságok miatt gyakran bírált országokat, mint Kína, Kuba és SzaúdArábia is beválasztottak. A tes tületben egyébként nem képviseltette magát az Egyesült Államok, amely – a jelenlegi formában – ellenezte az Emberi Jogi Tanács felállítását. Washingtonban azzal érveltek, hogy nincs garancia a hatékony működésre. A keleteurópai csoportból Azerbajdzsán, Le ngyelország, Csehország, Románia, Oroszország és Ukrajna került be a testületbe. A második fordulóban Azerbajdzsánt és Ukrajnát választották meg. Magyarország a második forduló után kiesett, a harmadik fordulóban a fennmaradó utolsó helyért a legtöbb szava zatot kapott Románia és Szlovénia versengett. Sem Magyarország nemzetközi tekintélye, sem érdekérvényesítő képessége nem sérült annak nyomán, hogy hazánkat nem választották be a testületbe, a szavazás egyetlen ország emberi jogi teljesítményét sem minősíti – válaszolta kérdésünkre Polgár Viktor, a Kül ügyminisztérium szóvivője. Hozzátette: tizenhárom keleteurópai ország közül Magyarország a hetedik legtöbb szavazatot kapta. Ez a vonat elment, a magyar diplomáciának időben meg kellett volna tennie a szükséges lépéseket – nyilatkozta lapunknak egy neve e lhallgatását kérő nemzetközi jogász. A szakember emlékeztetett arra, hogy a térségünkből pályázó országok számára fontos erőfelmérést jelentett a mostani szavazás. Szót ejtett arról is, hogy az efféle ügyek hosszú távon kifejezetten ártanak Magyarország pr esztízsének. vissza Felvidék: segíthet a szolidaritás Magyar Nemzet 2006. május 11. Szerző: Neszméri Sándor Valamikor a kilencvenes években írta Csoóri Sándor, hogy a felvidéki magyarság számára olyan a Csemadok, mint a keresztények számára a templom. Merthogy a templom a záloga az aktív hitéletnek, a felvidéki magyar településeken pedig ott ápolják az anyanyelvet, ott védik és fejlesztik a nemzeti kultúra hagyományait, ahol jelen vannak a szövetség alapszervezetei. Új program? Duray Miklós szerint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) középtávú programot kellene kidolgoznia, amely arra irányulna, hogy társadalmilag és gazdaságilag megerősödjenek a magyarlakta régiók. „Ezt fő célunkként kell megfogalmaznunk, mert a felvidék i magyarság számára csak így biztosítható szülőföldünk megtartó ereje, azaz az itthon magyarként való megmaradásunk” – nyilatkozta a Szabad Újság című hetilapnak az MKP ügyvezető alelnöke. (MN) Többször is felidézték a költő gondolatmenetét a hét végén az 1848 – 49es forradalom tavaszi hadjáratának egyik legismertebb csatájának színhelyén, a mátyusföldi Pered nagyközségben. Ott tartotta tisztújító és programalkotó országos közgyűlését a legnagyobb felvidéki civil szervezet, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok. Egyfelől azért idézték Csoórit, mert az 55 ezer tagot számláló, több mint négyszáz településen működő szövetség alapszervezetei valóban a magyar kultúra, az anyanyelv s mindezeken keresztül a nemzetei azonosságtudat ho rdozója és védelmezője, de még inkább azért, hogy a jövőben valóban vállalnia kell a szövetségnek a „felvidéki magyarok temploma” szerepét. A közgyűlésen napirendre került, hogy a múlt század utolsó évtizedében drámai módon, ötvenezerrel csappant meg a fel vidéki magyarság létszáma, s Csehszlovákia megalakulása után Szlovákia területén először csökkent aránya az összlakossághoz mérten tíz százalék alá. Nem kell emberöltő immár ahhoz, hogy egyegy nyelvhatáron
