Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
23 található településen és a kisvárosban a korábban tömbben élő, sok esetben többséget alkotó magyarságból szórványkisebbség legyen. Zoboralja, az Ipoly mente, de Hont és Gömör északi része, avagy a Kanyapta mente településeinek egész sorában csökkent tíz év alatt húsz százalék alá a magyarság aránya. Dönt ően ott, ahol megszűntek a magyar iskolák, ahol a magyar szülők gyermekei úgy kerülnek ki a nagybetűs életbe, hogy beszélnek ugyan még magyarul, de a magyar történelmet, kultúrát már nem ismerik, illetve a szlovák történelemszemlélet szerint tanulják, amel y döntően mind a mai napig az „ezeréves magyar elnyomás” elméletére épül. „Ezek a fiatalok kulturális kötődés nélkül gyökértelenné váltak, az elferdített történelemismeretük okán pedig különösen sérülékenyek, hajlamosak a nemzetváltásra” – mondta lapunknak Hrubík Béla költő, népművelő, a Csemadok újonnan megválasztott országos elnöke, akinek igen gazdag tapasztalata van a jelenséggel kapcsolatban, hiszen évtizedek óta a nagykörtösi járásban, az Ipoly mentén él és dolgozik, ahol szinte naponta éli meg a magy arság fogyásának vázolt folyamatát. „Az anyanyelvi oktatás hiánya, a magyar intézményiháttérnélküliség csak fokozza az elbizonytalanodást, ezek az emberek úgy érzik, sehová se tartoznak: a magyarság elfordult tőlük, a szlovákok nem fogadják be őket maguk közé. Emberileg is elveszettnek érzik magukat” – így a szövetség új elnöke, aki egyetlen megoldást lát a kialakult helyzet kezelésére: a felvidéki magyarság, illetve a Csemadokon belüli szolidaritás kiépítését, ami azt jelenti, hogy a „tömbben élő magyar k özösségek – Csemadokszervezetek – felkarolják a szórványban élő magyarok kezdeményezéseit, és a kultúra eszközeivel segítik őket abban, hogy megmaradjanak vagy visszatérjenek az egységes magyar nemzet soraiba”. Az egyetlen országos hatáskörű felvidéki mag yar civil szervezet közgyűlésén elismeréssel szóltak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kormányzati szerepvállalásának eredményeiről és fontosságáról, de az is megfogalmazódott, hogy a párt vezető képviselői lebecsülik a civil szféra fontosságát a társadalmi f olyamatok alakításában, s ezzel kapcsolatban elhangzott többek között az is, hogy a június 17i parlamenti választások után csak abban az esetben vállaljon kormányzati szerepet az MKP, amennyiben garanciát kap partnereitől arra, hogy végre megszületik a ny olc évvel ezelőtt meghirdetett kisebbségek jogállását szabályozó törvény, illetve a kisebbségi kultúrák támogatását garantáló jogszabály. vissza Nyugtatgat a vajdasági kormányfő Magyar Nemzet 2006. május 11. Szerző: Sebes tyén Imre A herkócaihoz hasonló tragikus események soha többé nem fordulnak elő a Vajdaságban – hangoztatta meggyőződését Bojan Pajtics tartományi kormányfő a minap Szabadkán, ahol megnyitotta az Együtt élni elnevezésű kiállítást, amely az ezeréves magya r – szerb együttélést mutatta be, és amelyet A multikulturalizmus és a tolerancia érvényesítése című programban szerveztek. A magyarul is jól beszélő, zentai származású vajdasági miniszterelnök az alkalomhoz illően a szebbik oldaláról közelítette meg minda zt, ami a Vajdaságban napjainkban történik, s ami miatt az ilyen rendezvényre is sort kerített a tartományi kormány. A nemzeti kisebbségeknek többé nem kell üldöztetéstől tartaniuk, nyugtatgatta azokat, akik talán nem így gondolják. Hozzátette azonban, hog y a koszovói és a montenegrói kérdés végkifejlete okozhat feszültségeket, ám – mint utalt rá – nem várható, hogy kiélezi az etnikai viszonyokat. A szerémségi Herkócán, mint ismeretes, a délszláv háborúk idején nyílt etnikai tisztogatás zajlott, aminek horv átok és magyarok estek áldozatul, de nemcsak erre utalt a kormányfő, hanem arra is, hogy a koszovói sérelmeket a szerbek a védtelen vajdasági kisebbségeken torolták meg. Most ettől, az annak idején jogos felháborodásnak nevezett randalírozástól nem tart, d e elismerte, ezek az események okozhatnak traumákat a szerbek egy részében, s nem zárta ki az egyedi incidenseket, de szerinte nem ezek jellemzik a vajdasági légkört. Sem a herkócai gonosztettek elkövetőit, sem a soviniszta kilengések „jogosan felháborodot t” résztvevőit nem vonták felelősségre, senkit azok közül, akik más nemzetiségű vajdaságiakat üldöztek, ami biztosan nem járult hozzá a bizalom erősítéséhez. Ezt maga Pajtics közölte, s ismét kiemelte, hogy a Vajdaságnak saját rendőrségre lenne szüksége. A vajdasági magyarok helyzetén – mint minden kisebbségi közösségén – az autonómia segíthetne. Három kisebb vajdasági magyar párt felhívással fordult a Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ), hogy közösen lépjenek fel az autonómia érdekében, amelyet már 16 éve rendületlenül követelnek. Tartanak ugyanis attól, hogy Kasza József VMSZelnök belgrádi tárgyalásai a szerb miniszterelnökkel az autonómiáról semmire sem vezetnek. Vojiszlav Kostunica ugyanis nem arról nevezetes, hogy betartja ígéreteit. Ezt pedig Kasza J ózsefnek is pontosan tudnia kell. vissza Utolsó pár a végére fuss – Románia, Bulgária az Eucsatlakozás küszöbén
