Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
10 Belgrád, 2006. május 10., szerda (MTI) - Michael Polt, az Egyesült Álla mok belgrádi nagykövete azt sugallta szerdán, hogy Washington ismét szankcionálhatja Szerbiát amiatt, hogy nem képes teljesíteni a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) szembeni kötelezettségeit. Michael Polt a hadseregreformnak szentelt belgrádi konfer encia szünetében közölte újságírókkal, hogy Condole ezza Rice külügyminiszter május végén vizsgálja meg ismét, miként működik együtt a délszláv államközösség az NTvel, a kedvezőtlen döntés pedig "hatással lehet a szerb kormánynak nyújtandó segély egy részének folyósítására". A Hágával való teljes és f eltétlen együttműködés hiánya miatt az Egyesült Államok 2004. januárjában 25 millió dollárt tartott vissza a Szerbiának szánt százmilliós segélyből. A rákövetkező év januárjában tízmillió dollárral kurtította meg a pénzösszeget, illetve hazarendelte tanács adóit a szerbiai minisztériumoktól, leállította az állami légitársaság, a JAT Airways segélyezését, és az engedélyek kiadását közvetlen egyesült államokbeli járatokra. 2005. júniusban azonban Washington feloldotta a tízmilliós segély zárlatát, miután a sze rb hatóságok rávettek 15 hágai vádlottat az önkéntes feladásra. Brüsszel egy hete megszakította SzerbiaMontenegróval a társulási tárgyalásokat, mivel az ígéretekkel ellentétben a szerb hatóságok április végéig nem fogták el Ratko Mladicot. A nyomozóh atóságok szemlátomást tovább folytatják a hajtóvadászatot a tábornok után: a belgrádi média nem megerősített hírei szerint elfogták Mladic még egy feltételezett bújtatóját, név szerint Blagoje Govedarica nyugalmazott altisztet. Govedarica már a tizedi k személy, akit azzal a gyanúval vettek őrizetbe, hogy bujtatja Mladicot. Nem tudni, hogy ezzel a hatóságok közelebb kerülteke a tizedik éve bujkáló tábornokhoz, de a sajtó által megszólaltatott szakértők hitetlenkednek. A Blic című belgrádi napilap szerd án interjút közöl Aleksandar Vasiljeviccsel, a hadsereg katonai elhárításának volt parancsnokával, aki szerint a nyomozóhatóságok látványos razziái hiábavalók. Vasiljevicnek az a benyomása, hogy a polgári titkosszolgálatnak fogalma sincs, merre bujkál Mlad ic. Szerinte az ilyen "szokatlan és látványos, nagyközönségnek szánt bemutatókkal" nem is lehet elfogni a szökevényt. vissza Kolozsvári területi bizottság létrehozását tervezi az MTA Budapest, 2006. május 10., szerda ( MTI) - Kolozsvári területi bizottság létrehozását tervezi az eddigi öt grémium mellett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - közölte az intézmény elnöke szerdán Budapesten. Vizi E. Szilveszter az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság megal apításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ülésen példaértékűnek nevezte e testület, továbbá a 2003ban létrejött Nyugati Magyar Tudományos Tanács Elnöki Bizottságának tevékenységét. Mint mondta, az Akadémia ily módon híd szerepet tölt be a Nyug aton és a környező országokban élő tudóstársadalom között. "Példát mutatunk a hatalom, a politika számára is" - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az MTA 1990ben vezette be a külső tagságot, majd 2000ben a köztestületi tagságot, megfogalmazása szerint ez utóbbi döntés azt jelentette: "ugyanolyan jogokkal testvérünknek, sőt társunknak fogadjuk a határon túl élő magyar tudósokat is". Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy azóta az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van külföldről - a K árpátmedencéből és a világ minden tájáról. A kolozsvári területi bizottság a tervek szerint jövőre kezdené meg működését; jelenleg Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben és Debrecenben dolgozik ilyen testület. Glatz Ferenc történész, az MTA vol t elnöke előadásában arról szólt: újra kell gondolni, hol helyezkedik el a határon túli magyar tudományosság a reformot ígérő Akadémia koncepciójában. Három tényező jelentőségét hangsúlyozta, amely véleménye szerint az Európai Unióban a jövőben meghatá rozza a gondolkodást: a képviseleti demokrácia bizonyos válsága, a tudomány hatalmas szerepe és Bologna, a "közös európai értelmiség felé tett első lépés". Az első szemponttal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az új európai identitások nem t alálják meg helyüket a képviseleti demokráciában. A tudomány szerepét tekintve hangsúlyozta, hogy a kisebbségben élő közösségeknek saját tudományos értelmiségre van szükségük, míg a felsőoktatást érintő bolognai folyamatról szólva kiemelte: a jövőben közös közoktatási rendszerre is szükség lenne. Glatz Ferenc szerint mindebből az is következik, hogy a nemzetállami költségvetésből a kis nemzeteknek többet kell fordítaniuk kultúrára és tudományra, mint a nagyoknak. Mint mondta, az értelmiséget a kis á llamok a következő években sem tudják megfizetni, ezért olyan emberekre van szükség, akiknek van valamiféle "alapteremtési szándékuk".
