Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
11 A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes fizikus, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudomány osság Külföldön Elnöki Bizottságot; helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A rendezvényen Arany Jánoséletműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán erdélyi irodalomtudós Arany Jánosdíjat, Balázs Imre Jó zsef erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat, míg a kárpátaljai születésű Dudics Iván, a műszaki tudományok kandidátusa Arany Jánosérmet kapott. Ugyancsak Arany Jánosérmet ítéltek Somogyi Péter biológusnak (Oxford), ő m ár korábban átvette a kitüntetést. vissza Szerbia polgárainak többsége fenntartaná az államközösséget, tizede pedig fegyvert ragadna Koszovóért Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. május 10., sze rda (MTI) - Szerbia polgárainak meggyőző többsége a délszláv államközösség fenntartása mellett száll síkra, egytizedük azonban fegyvert ragadna Koszovó védelmében - legalábbis erről tanúskodik a legutóbbi közvéleménykutatás, amelynek eredményét szerdán ismer tette a Politika című belgrádi napilap. A Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nevű mértékadó belgrádi kutatóintézet április közepén végzett felmérést erről, mintegy 1,5 ezer ember megkérdezésével. A közvéleménykutatás tanúsága szerint Szerbia polgárainak 36 százaléka a mostaninál szorosabbra fűzné a szerbmontenegrói államköteléket, 18 százaléka pedig a jelenlegi viszonyt tartaná fenn a két köztársaság között. A megkérdezettek 38 százaléka szerint Montenegrónak és Szerbiának is független államnak kell lennie. Ugyanakkor a polgárok többsége - 54 százaléka - úgy véli, hogy a két köztársaság különválik egymástól. A CESID arra is kíváncsi volt, hogy meddig hajlandóak elmenni Szerbia polgárai Koszovó "védelmében". Csak minden tiz edik megkérdezett személy mondta azt, hogy kész fegyvert ragadni és harcolni Koszovóért, de Srecko Mihajlovic, a CESID kutatócsoportjának vezetője felhívta a figyelmet arra: a "harciasan hangolt" polgárok jelentős tényezővé válhatnak abban, hogy a közvélem ényt a háborús uszítás irányába formálják át. Erről tanúskodik szerinte az is, hogy minden ötödik polgár "ingadozik". Ez az a réteg, amely az egyik vagy a másik lehetőség felé hajlana attól függően, hogy mit fogadna el az "elit" - mondja a kutató, aki szer int ezért is nagy felelősség hárul a politikai vezetésre abban, hogy miként kezeli a kérdéskört. A szerbiai közvéleményben korábban felmerült az a dilemma, hogy Koszovót vagy az Európai Uniót kelle választani: e gondolatmenet szerint az EUhoz való kö zeledés sokkal gyorsabb lenne, ha Szerbia megszabadulna Koszovótól. A felmérés arról tanúskodik, hogy a polgárok ilyen tekintetben teljesen megosztottak: egyharmadegyharmad arány ért egyet azzal vagy utasítja el, hogy Koszovó megőrzése fontosabb az uniós integrációnál, és egyharmaduknak nincs róla határozott véleménye. vissza A román politikában nem okoz riadalmat a csatlakozás időpontjára vonatkozó döntés esetleges halasztása Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. május 10., szerda (MTI) - A román államfői hivatal nem esik pánikba attól az értesüléstől, hogy az Európai Bizottság esetleg elhalasztja a Románia csatlakozásának dátumára vonatkozó döntést - jelentette be Claudia Saftoiu, Traian Basescu államelnök tanácsadója. A hír, miszerint a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásának időpontjáról határozó döntés több hónappal való elhalasztását fontolgatja az Európai Bizottság, úgy tűnik, nem okoz különösebb riadalmat a román belpolitikába n. Traian Basescu, aki Bécsben porckorongsérvműtéten esett át, személyesen nem tudott reagálni a hírre, helyette elnöki tanácsadója tette ezt meg. Eszerint az elnöki hivatal nem tekint pánikkal az ezzel kapcsolatos értesülésre. Saftoiu leszögezte: az elnöki hivatalon belül higgadtan és józanul dolgoznak, hogy felkészülhessenek bármelyik változatra: akár az ország 2007. január elsejei belépésére, akár a dátum elhalasztására. A tanácsadó felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy országa jelentős lépése ket tett az integráció útján, egyre kevesebb a piros zászlóval jelölt problémás területek száma. Ezzel kapcsolatosan a román sajtó szerdán emlékezetett arra, hogy Basescu korábban többször nyilvánosan kijelentette: Romániának nincs alternatív terve a 2007. január elsejei dátummal szemben.
