Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-10
24 Ahogy 1945 után els ő sorban egy újabb világégés fenyeget ő veszélye, 1957ben pedig a fegyverkezési verseny és a hidegháború mérhetetlen kárai ösztönözték az összefogást, úgy napjainkban a globál is kihívások teszik elkerülhetetlenné az integráció további er ő sítését és b ő vítését. Európa jöv ő je függ attól, hogy az unió képese helytállni abban a globális versenyben, amelyben olyan riválisai vannak, mint az Egyesült Államok, Japán és egyre inkább Kín a. Ugyancsak óriási kihívást jelent az energiaellátás biztonság á nak garantálása és a természeti környezet megóvása, az éghajlatváltozás veszélyes következményeinek a kezelése. Megoldást kell találni a fejl ő d ő világ szegénységének enyhítésére, hiszen az id ő nkénti polgárháborúk, a halottak és menekül ő k százezrei - akárcsak a pusztító járványok - Európa biztonságát is fenyegetik. A terrorizmust is csak közösen lehet legy ő zni. Júniusban az Európai Unió tagországai állam- és kormányf ő inek csúcsértekezlete Európ a jöv ő jér ő l fog tanácskozni. Az Európai Bizottság ehhez a vitához kíván egy munkaanyaggal hozzájárulni. Célja a közösségi szemlélet er ő sítése és az Unió hosszú távú kilátásait javító, az állampolgárok közvetlen érdekeit szolgáló politikák középpontba helye zése. A Bizottság szerint különösen nagy hangsúlyt kell kapjon a versenyképesség er ő sítését és ezzel egyidej ű leg a szociális vívmányok és a természeti környezet megóvását szolgáló programok végrehajtása. A tagállamok felel ő s gondolkodását bizonyítja, hogy az elmúlt hónapokban megkezd ő dött és jelent ő sen el ő rehaladt a közös energiapolitika kidolgozása. A Bizottság szerint megalapozatlanok azok a vélemények, amelyek az Európai Unió nehézségeiért a b ő vítést teszik felel ő ssé. A b ő vítés hatásai összességében egy értelm ű en kedvez ő ek, s a folyamatot a csatlakozni kívánó országok alkalmasságát, valamint az Európai Unó befogadóképességét mérlegelve tovább kell folytatni. Ugyancsak fontos az Uniót körülvev ő térségek biztonságának er ő sítését szolgáló szomszédságpolitika folytatása és a világ más térségeiben fenyeget ő konfliktusok megel ő zése, illetve kezelése a közös kül- és biztonságpolitika keretében. Az Európai Bizottság fontos feladatának tekinti az Unió céljainak és intézményei m ű ködésének hitelesebb bemutatását. Kö zelebb kell vinni az Uniót az állampolgárokhoz, hogy érezzék: az integráció az ő érdekeiket szolgálja. A Barrosobizottság hivatalba lépését követ ő en rövid id ő n belül kidolgozta öt évre szóló stratégiáját, amit a tagállamok Tanácsa és az Európai Parlament is elfogadott. Ez a stratégia az állampolgárok alapvet ő elvárásait hivatott kielégíteni. A jobb életet, a nagyobb biztonságot, a több szolidaritást és azt, hogy mindezt gyermekeik, unokáik számára is tartósan biztosítani lehessen. Ezért kell és érdemes dol gozni minden tagállam kormányának, parlamentjének pártjának és civil szervezeteinek, valamennyi állampolgárának. vissza Partitúra Magyar Hírlap, 2006. május 10. Szerző: F. Tóth Bendek A Fideszt ő l nem áll távol a nemzeti jelképek kisajátítása (kokárda, lyukas trikolór), de a Székely himnusz sehogyan sem illeszkedik ebbe a körbe, ugyanis sosem volt nemzeti jelkép, sem nemzeti szimbólum. Magyarságból vizsgázik az ország, amikor Orbán Viktor és pártja elénekelteti híveivel a Székely himnuszt a Várban, vagy elhangzik valamelyik jobboldali szervezet politikai rendezvénye után. Magyarságból, megint, mert aligha akadna olyan ember, aki ne gondolná át ennek hatását, ne próbálná értelmezni üzenetét. Mert annak azért van üzenete, s k iváltképp hatása, ha 2006ban Magyarországon egy pártpolitikai rendezvényen énekelik a Székely himnuszt. Az egyik értelmezés szerint a jobboldal, így a Fidesz rendezvényein azért éneklik a Székely himnuszt, mert Kölcsey Himnuszában az "Isten, áldd meg a m agyart" fohász, ha éneklik vagy mondják, mintha csak a Magyarország határain belül él ő magyarokra vonatkozna. A Székely himnusz ezzel szemben csakis a határon túl él ő magyarokért szól. A másik értelmezés szerint mind a Himnusz, mind a Székely himnusz a magyarokért könyörg ő bens ő séges ima, csakhogy más üzenetet hordoz az utóbbi, ha Magyaror szág határain belül éneklik, és mást, ha Erdélyben szól. Éppen ezért énekelik a Székely himnuszt a Fidesz nagygy ű lésein, a párt vezet ő i ezzel fejezik ki: figyelünk benneteket, vigyázunk rátok, nem hagyunk sorsára senkit. El ő ször is: nem hiszem, hogy a job boldalon akadna bárki is, aki úgy gondolná, hogy a Himnusz csakis a határokon belül hat, s hogy a fohász ne volna érvényes minden magyarra. Azért se lehet ez másként, mert a Himnusz a magyaroké – az más kérdés, hogy hivatalosan Magyarország nemzeti indulój a, himnusza. A Székely himnusz ezzel szemben csak nevében himnusz, mert valójában eredetileg dal. A székelyeknek nincs himnuszuk, és a dal sem a székelyekr ő l szól, hanem megfogalmazza, hogy "szabad hazában élni boldogan", illetve hogy "ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!", más átiratban: "ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenem!" É s itt jön a lényeg: a sorsközösség kérdése. A Székely himnuszt ugyanis Budapest en írta Csanády György 1921ben. Csanády Székelyudvarhelyen született, onnan települt át. A szöveghez Mihalik Kálmán szerzett zenét. Mihalik Oravicabányán született, ő is áttelepült. Nem kisebbségben éltek tehát, de nem feledkeztek el arról,
