Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-10
25 honnan érkezte k. A Székely himnusz megszületése és alapüzenete azonban a trianoni döntés után egyértelm ű : nincs többé NagyMagyarország, a magyar politika kiszolgáltatott helyzetben van, csakis egy isteni erej ű tett vagy cselekedet oldhatja meg a visszacsatolás, a vissz arendez ő dés kérdését. A dal tökéletesen megfelelt akkor a nacionalista eszméknek, és nyilvánvaló volt, csakis politikaikatonai eszközökkel lehet elérni a revíziót (els ő bécsi döntés, Kárpátalja megszállása, második bécsi döntés, a Délvidék egy részének vi sszacsatolása). A vesztes második világháború után aztán lényegében illegalitásba került a Székely himnusz, f ő ként a határon túl él ő magyaroknak jelentett sokat. S ő t sokak szem é ben egyenesen a kommunista diktatúrával való szembenállás szimbóluma volt. Mára viszont a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség hivatalos rendezvényzáró dala is lett, mindjárt a Himnusz után éneklik. Szabad hazában éneklik. Hogy boldogane, azt döntse el mindenki maga. Egy azonban bizonyos: a Fidesz a Székely himnusz eléneklésével mindig megpendíti a nemzeti húrt a politika nagyb ő g ő jén. Ha csak a választások utáni rendezvényekre gondolunk, azt mondhatnánk: rákényszerült. A gy ő ztes választás éjszakáján ugyanis az MSZP székházában és el ő tte a baloldal elénekelte a Himnuszt, a Fidesz pedig tromfolni kényszerült a Várban a Székely him nusszal. Ezért most úgy t ű nhet, nemzetibbek és magyarabbak akart látszani. Persze ha nem ez volt is az ok (valószín ű leg nem, hiszen a dal elhangzott már korábban is), akkor sem biztos, hogy jól tette. S nem csak azért, mert egyetlen nemzet sem lehet úgy er ő s, ha tagjai közül valakik nemzetibbnek érzik magukat a többieknél. A Fideszt ő l nem áll távol a nemzeti jelképek kisajátítása (kokárda, lyukas trikolór), de a Székely himnusz sehogyan sem illeszkedik ebbe a körbe, ugyanis sosem volt nemzeti jelkép, sem n emzeti szimbólum. A Fidesz mégis felvette a politikai eszköztárába, így összemossa az egyébként valódi nemzeti jelképekkel és szimbólumokkal. Ú telágazáshoz ért a Fidesz, el ő bbutóbb kiderül, hogy merre, merre viszi a végzete. vi ssza Djukanovic szerint a független Montenegró lenne a nyer ő Stop.hu 2006. 05. 09. Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök szerint a független Montenegró lekörözne minden nyugatbalkáni országot az európai integrációban. A belgrádi és a podgoricai média kedden idézte Djukanovic der ű látó és magabiztos nyilatkozatát, amely az északkeletmontenegrói Zabljakban tartott kampánygy ű lésen hangzott el. "Montenegró képes arra, és valós esélye is van rá, hogy a nyugatbalkáni országok közül els ő ként az Európ ai Unió tagjává váljék" - hangoztatta Djukanovic, aki biztos abban, hogy a május 21i népszavazáson a résztvev ő k több mint 55 százaléka mond igent Montenegró függetlenségére. Djukanovic szerint a montenegrói identitás fennmaradásának a feltétele a függetle nség, amely kiköszörülné a huszadik század által ejtett csorbákat is. Tizenkét nappal a referendum el ő tt teljes g ő zzel folyik Montenegróban a kampány, a véghajrá hangulata áthatja a társadalom minden szegletét, még a divatot is meghatározza: csapadékos id ő ben másmás "reklámeserny ő t" hordanak a függetlenségpárti és az unionista érzelm ű polgárok, kiki a saját eszméjét hirdetve. Mind az államközösség fenntartásáért küzd ő ellenzéki "unionisták", mind a Djukanovic vezette kormánypárti szakadárok biztosak siker ükben. Az el ő bbiek arra számítanak, hogy hazalátogatnak szavazni a Szerbiában él ő , montenegrói állandó lakhellyel rendelkez ő montenegrói állampolgárok, míg az utóbbiak jobbára a NyugatEurópában, az Egyesült Államokban, illetve Ausztráliában él ő polgárok h azajövetelét várják. A köztársaság államjogi státusának megváltoztatásához a referendumon résztvev ő k 55 százalékának voksa kell. Az elmúlt hetekben két közvéleménykutatás is közel 12 százalékos el ő nyt jósolt a függetlenségpártiaknak, ami elvileg elegend ő lenne az elszakadáshoz, amelyet a parlament hirdetne ki. A kérdés továbbra is az, hogy mi történik akkor, ha a "szürke zónának" nevezett tartományba, az 5055 százalék közötti sávba kerül a függetlenséget támogató voksok száma. A szakadár vezet ő k logikája szerint ezzel nem lehetne ugyan kikiáltani a függetlenséget, de a többség ezzel voltaképpen feljogosítaná ő ket a Szerbiával fenntartott kötelék felszámolására. Ebb ő l következik, hogy csupán lassítaná a különválást az, ha a "szürke zónába" esne az eredmény. Miroslav Lajcak, Brüsszel montenegrói különmegbízottja a Blic cím ű belgrádi napilapban kedden megjelent interjújában azt mondta, hogy az EU javában készíti el ő a forgatókönyvet minden lehetséges megoldásra. A miniszteri tanács május 15én alakítja ki állá spontját arról, hogy milyen legyen a két tagköztársaság viszonya a népszavazás után. A szlovák diplomata mindenesetre leszögezte, hogy az EU számára "lényegében ugyanaz" az eredmény, ha a polgárok csak 49,9 vagy 54,9 százaléka adná voksát a függetlenségre. Ez azt jelentené, hogy megmaradna Szerbia és Montenegró államközössége - tette hozzá Lajcak. vissza Hazánk nem került be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába
