Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-09
24 számítani a koalíciós tárgyalóasztalnál. Már most látható, hogy a programok és az elvek háttérbe fognak szorulni, a kormányalakításnál a politikai é rdek lesz a meghatározó. Ha tehát igaz a fenti gondolatmenet, abból legalább három következtetés vonható le. Az első, hogy bármilyen kormánykoalíció alakul is, az együttműködés bonyolult lesz, s a partnerek kölcsönösen zsarolhatóak lesznek azzal, hogy szük ség esetén mindenki lecserélhető valamelyik ellenzéki párttal. A második az, hogy az MKP számára is jelentősebb lesz a politikai kényszer: lehet, hogy egy olyan koalíciós struktúrát is el kell fogadnia, amit egyébként nem tenne, csak azért, hogy megakadály ozza rosszabb koalíciók létrejöttét. Magyarán: nem úri jókedvében lesz kénytelen kiegyezni vércsoportidegen pártokkal, hanem azért, hogy megakadályozza rosszabb koalíciók létrejöttét. A harmadik pedig: azt sem árt tudatosítani, hogy bár az MKP politikai te ljesítményét kül- és belföldön mindenki elismeri, kisebb lesz a nemzetközi nyomás lehetősége az MKP esetleges kormánytagsága mellett azért, mert az ország már NATO- és EUtag. A koalíciós potenciálokról természetesen a választópolgárok döntenek, az MKP po litikai erejéről is. A lehetséges koalíciók valószínűségi rátáit mérlegelni még korai lenne. A fentieket azonban jó lenne minél szélesebb körben tudatosítani, s ennek fényében dönteni június 17én. vissza Változó nézetek a határon túliakkal? - A kisebbségi politikusok is támogatják Sólyom László törekvését Felvidék.ma Dátum: 20060509 04:18 Forrás: • p – a (hídlap) Ahogy arról tegnap beszámoltunk, Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Sándorpalotában tanácskoz ott a határon túli magyar tudósokkal, a közéleti és a civil szférában elismert személyekkel. A kisebbségi politikusok is jó dolognak tartják az államfõ kezdeményezését, de emellett továbbra is sürgetik a MÁÉRT összehívását. „Az államfõ kezdeményezése mögö tt egy megújult szemlélet alapjainak a lerakása áll, mivel Sólyom László elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erõsítését, aminek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése” – írja a Köztársasági Elnöki Hivatal korábban kiadott közleménye, amely szerint a problémák és annak megoldásának az együttes feltárásával „az államfõ hatni akar arra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés”. Bugár Béla az MKP elnöke szerint valóban szükség van arra, hogy változzon a magyar kisebbségrõl alkotott kép. „Példa erre a december 5i kettõs állampolgárságról szóló népszavazás, amikor is sokan azt állították, hogy nekünk csak az anyaország pénze kell, de ez nem így van!” – nyilatkozta a Hídlapnak a szlovák parlament vezetõje, majd hozzátette: „Jó dolognak tartom Sólyom László kezdeményezését, mert a csütörtöki konferencián nem politikusok, hanem olyan személyek tanácskoztak, akik néhány fontos kérdéshez jobban ho zzá tudnak szólni. De emellett továbbra is szeretném hangsúlyozni, hogy szükség van a MÁÉRTra, amely az utóbbi években nem ülésezett”. Sólyom elképzelései szerint a konferenciasorozat több éven át tart majd, de emellett leszögezte, hogy a kezdeményezése nem kívánja helyettesíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját. Az MKP sokszor sérelmezte azt, hogy a Gyurcsánykormány ideje alatt egyszer sem volt összehívva a plénum, véleményük szerint az igazi döntéseknek azokon keresztül kellene megszületnie. Bugár lapunknak elmondta, hogy egyelõre nem tudni, mi lesz az új kormány programjában, és amíg ez nem derül ki, nem szeretne a Gyurcsánykabinet külhoni politikáját illetõen nyilatkozni, de leszögezte, hogy mindenképpen jobb minõségû kapcsolatokra lesz szükség. A Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott volt államtitkára, Szabó Vilmos szerint a külhoni magyarokkal kapcsolatos politikában nem várható nagyobb mértékû változás, és az is kérdéses, Gyurcsány Ferenc össze hívjae a MÁÉRTot. A határon túliak a közelmúltban több mulasztást is felróttak a kormánynak: így például azt, hogy a kettõs állampolgárság kérdését vizsgálni hivatott magyarországi népszavazás elõtt a kormány ellenünk kampányolt, egy létezõ ígéret ellenére sem támogatta az egyetlen ö nálló szlovákiai magyar felsõoktatási intézményt, a révkomáromi Selye János Egyetemet, ellenben támogatja a Selye János Alapítványt, amivel lehetetlen helyzetbe hozza az oktatási intézményt. vissza
