Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-09
21 – Megszólítani sok mindennel lehet, a kérdés inkább az, mire figyelnek oda? Egy választási kampányban a lehető legképtelenebb dolgokkal is meg szokták szólítani a választópolgárokat. Nagy baj lenne, ha abban keresnénk az egyetlen mozgósító erőt, hogy „azért szavazzatok ránk, mert magyarok vagyunk!”. Nyolc évnyi kormányzati munka után ez kevés, nem lehet elegendő az érzelmi alapon történő mozgósítás. Az MKP elnöksége úgy döntött, az ön fényképét nem használják a kampány során, sem a plakátokon, sem az újsághirdetésekben. Mi a véleménye erről? Részt vesz ennek ellenére az MKP kampányában? – Nem vitatom, hogy amikor konfliktusba kerültem a rendőrséggel, valóban gyorsan hajtottam. Ez annak is a következménye, hogy munkám során havonta átlagosan 5000 kilo métert teszek meg sofőrként, ami időben kifejezve – ha betartanám mindenütt a sebességkorlátozást – a napi nyolc órát dolgozó ember félhavi munkaidejének felelne meg. Azt az álláspontot is elfogadom, hogy ha valaki kihágást követ el, még ha mentelmi joga i s van, legyen valami következménye. Ezért ezt a döntést nem veszem zokon. Egyébként négy, illetve nyolc éve sem voltam rajta a nagy plakátokon. De a kampány nem csak ebből áll, vannak még szervezett nagygyűlések és lakossági fórumok is. Ahová hívnak, oda e lmegyek. Ahogy eddig is tettem, nem csak a választási kampányokban, hanem folyamatosan. Milyen eredménnyel lehetne elégedett az MKP? A célt a százalékos arányban, vagy a szavazatok számában kell kitűzni? – Mindkettő egyaránt fontos. A választások egyrés zt arról szólnak, hogy hány parlamenti mandátumhoz jut a párt, ezt a százalékos arány dönti el. Ettől függhet, hogy kormányerő lesze az MKP vagy sem, illetve, hogy az esetleges kormányzati részvételekor ne válhasson a koalíció játékszerévé. Ha nem tudjuk a súlyunkat megőrizni, szűkülni fog érdekérvényesítési lehetőségünk, és az eddig kiharcolt eredményeink is veszélybe kerülhetnek. Másrészt, ha az MKP szavazatainak a száma lényegesen csökkenne, az – még kedvező százalékos eredmény mellett is – komoly gondo t jelenthet a társadalmi legitimitásunk szempontjából. Ha egy pártnak lassan, de biztosan csökken a társadalmi támogatottsága, azaz elfogy körülötte az éltető levegő, előbbutóbb kérdésessé válik létjogosultsága is. Ezért sem tekinthető véletlennek vagy e llenséges megnyilvánulásnak az az egyre többet hallható vélemény, hogy változásra van szükség az MKPban a felvidéki magyarság bizalmának kiérdemlése végett. Négy éve elmondhattuk, hogy a felvidéki magyar választópolgárok döntő többsége az MKPt választott a, nagyon fontos, hogy ezt a jövőben is megtartsuk, noha több közvéleménykutatás szerint Szlovákiában a rendszerváltozás óta most lesz a legkisebb részvétel. Ön egy korábbi interjúnkban a komáromi magyar egyetemet nevezte az MKP legnagyobb stratégiai sik erének. Ha az MKP ismét kormányerővé válik, mit lehetne még hasonló szintű célként kitűzni, azaz a kormányprogramba ültetni? – Szlovákia jelenlegi jogrendjéből kifolyólag hasonló szintű stratégiai tettre nincs mód. Tehát a jogrend bővítésére, módosítására kell törekednünk, hogy abba a felvidéki magyarság szempontjából fontos új törvények kerüljenek be. Többek között azok, melyeket a közművelődésünkkel, oktatásügyünkkel, nyelvhasználati jogainkkal kapcsolatban a most véget érő kormányzati ciklusban is kitűz tünk, ám eddig még nem tudtuk sikerre vinni. Az MKP politizálása terén mit tart ön a legszükségesebb újításnak, függetlenül attól, hogy kormányerő lesze a magyar párt az elkövetkező négy évben vagy sem? – Módosítanunk kell a párt felépítésén, működésén, hogy közelebb kerüljünk a választópolgárainkhoz. Egy középtávú pártprogramot kellene kidolgoznunk, mely többek között arra irányulna, hogy társadalmilag és gazdaságilag annyira megerősödjenek a régióink, hogy azok önálló életet is képesek legyenek élni. E zt fő célunkként kell megfogalmaznunk, mert a felvidéki magyarság számára csak így biztosítható szülőföldünk megtartó ereje, azaz az itthon magyarként való megmaradásunk. vissza