Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-09
6 Számomra világos, hogy Románia lakossága hasznot húz majd a haladásból, azokból az előrelépésekből, amelyeket az ország minden téren felmutat. Ezek biztonságosabb munkahelyeket eredményeznek, egészségesebb környezetet teremtenek, működőképesebbé és átláthatóbbá teszik a közigazgatást, az igazságszolgáltatást. - Mi az a többlet, amihez az ország hozzáférhet a csatlakozáskor, és amitől elesne, h a nem lépne be az EUba? - Az uniós tagsággal Románia része lesz annak a térségnek, amit mi a béke, stabilitás és biztonság övezetének hívunk. Országuk 450 millió fogyasztót számláló piachoz férhet hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az integ ráció egyik legközvetlenebb eredménye a csatlakozó ország lakosságának életszínvonalnövekedése volt. Ehhez azonban a romániai politikai elitnek okosan kell tudnia kihasználni az Unió kínálta lehetőségeket. Az EU eddig is és ezután is pénzügyi segítsége t nyújt, és szakértői véleményekkel segíti Romániát a csatlakozás érdekében. Különböző szakosodott programjain - Phare, Ispa és Sapard - keresztül igen sok szakterület és projekt élvezett támogatást, a régiófejlesztéstől a kis- és közepes vállalkozások meg segítéséig. E programok révén nyújtott térítésmentes támogatások évi összege elérte a 660 millió eurót 2003ban, és meghaladta az egymilliárd eurót 2006ban. Románia a csatlakozás nettó haszonélvezője lesz. - Mit jelenthet majd egy romániai magyarnak a cs atlakozás? Olyan állítások is elhangzottak az utóbbi időben - európai képviselők szájából is , hogy az EUt nem érdeklik a nemzeti kisebbségek problémái... - Biztosítom, hogy az EUt érdeklik a nemzeti kisebbségek sajátos gondjai, és törődik velük. E tör ődés azonban nem az európai törvénykezés szintjén érvényesül, és nem is jelent előre gyártott megoldásokat. Az Unió bátorítja a tagországokat és a csatlakozásra jelölt államokat is, hogy saját maguk - belső tárgyalások útján, a demokratikus folyamatokon be lül - találják meg a többség és kisebbség viszonyának mindenki számára megfelelő formáját. A kívülről erőltetett megoldások a demokrácia szempontjából nem tekinthetők legitimnek, általában részinformációkra alapozódnak, és könnyen rövid életűnek bizonyulha tnak. Éppen a szubszidiaritás elvének mondana ellent, ha az Európai Unió ráerőszakolna bizonyos megoldásokat tagországaira vagy a jelöltekre: Brüsszelből irányítaná olyan gondok orvoslását, amelyek rendezésének - normális esetben - az érintettekhez minél közelebb kell történnie. Gondoljon bele: a többségkisebbség együttélési modelljei az EUn belül igen széles skálán mozognak; ha a konszenzuselvből kiindulva az Unió szintjén elfogadnának egy kisebbségi törvényt, könnyen meglehet, hogy az eredmény nem te tszene önöknek. Az EUt egyszerűen nem hatalmazták fel arra, hogy a tagállamoknak belső politikai és szervezési megoldásokat írjon elő. Ez nem jelenti azt, hogy ha egy tagállam rendszeresen és nyíltan lábbal tiporja a kisebbségi jogokat, akkor az EU nem teszi ezt fontos politikai problémává. A részletkérdésekre azonban helyi megoldásokat kell találni. - Mit gondol, mennyire eredményesek az EU romániai tájékoztatási programjai? Tudják az emberek mindazt, amit az Unióról tudni kell? - Az Európai Unió Taná csának romániai küldöttsége a központi és helyi hatóságokat, illetve a civil szervezeteket egyaránt támogatja abban, hogy minél jobb tájékoztatási rendszert hozzanak létre. Személyesen arra buzdítanám a román állampolgárokat, hogy tájékozódjanak, és megint tájékozódjanak. A küldöttség által szervezett egyik kampány szlogenje éppen ez volt: "Ne várd meg 2007et, hogy európai légy! Tájékozódj!" Azt tanácsolom olvasóiknak, hogy látogassák a küldöttség internetes oldalait: www.infoeuropa.ro, www. descoperaeurop a.ro, www.1525.ro és www. inforural.ro. - A csatlakozással az ország olyan családba kerül, amelynek saját problémái vannak. Akár az a veszély is fenyeget, hogy maga Románia válik az egyik problémává. Mégis, az EU akar bennünket. Miért? - Tagadhatatlan, h ogy szakadék tátong az európai építmény történelmi sikere és állampolgárainak erről alkotott véleménye között. Az Unió állampolgárai egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: miben segít nekünk a közös Európa? Szembe kell néznünk a globalizációs nyomásokkal , előnyökké kell alakítanunk ezeket. Javítanunk kell a biztonsági rendszereinken a határokat nem ismerő fenyegetések előtt. Meg kell oldanunk a gazdasági növekedés és a munkahelyek problémáját a gazdaság reformja révén. Emellett az európai szociális modell is reformra szorul. Az
