Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-05
15 Koszovói Nemzeti Bank szűrőjén keresztül juthatnak majd el az új szerb önkormányzatokba. Ezzel szemben a szerbiai tárgyal ó csoport még mindig abból indul ki, hogy Koszovó Szerbia részé t képezi és ez a jövőben is így marad, így a pénzelés is közvetlen úton Belgrádból történik. Miközben Belgrád a koszovói szerbség érdekében cselekedve - úgy tűnik - eléri azt, hogy az ottani albán vezetés rákényszerül a régről örökölt központosított önko rm ányzati rendszer leépítésére, eközben Szerbiában a régi önkormányzati felosztás él és virul, amely ellehetetleníti a szerb többségű községek egyegy településén tömbben élő kisebbségek helyzetét. A bécsi tárgyalások ideje alatt közben ismét megszólaltak a délszerbiai albánok, akik nem csak azt kifogásolják, hogy az albán többségű bujano- vaci önkormányzatban mindössze egy albán bíró működik. Ennél jóval többet, gazdasági önállóságot aka r nak. Ezzel egyidejűleg a vajdasági magyarság legbefolyásosabb pártján bé naság lett úrrá. A pártelnök hallani sem akar arról, hogy ujjat húzzon Koštunica szerb kormányfővel, követelje a magyarok számára a tartalommal megtö l tött nemzeti autonómiát. Az olyan autonómiát, amelyben a kisebbségi nemzetrész legfelsőbb döntéshozatali t est ü leté- nek, az MNTnek az elnöke majd azon túlmenően, hogy cirkuszt biztosít a népnek (a magyar adófizetők pé n zéből megakoncertet szervez és számítógépet osztogat a szórványtelepüléseken működő magyar egyesületnek), azzal is foglalkozni fog, amivel egy n emzetrész élén álló testület elnökének foglalkoznia kell: fontos ügyekkel. És ettől még a vajdasági magyarság szeretni fogja az Omegát. Ternovácz István A délvidéki magyar média végsőkig bizonytalan helyzete A Nyitott Ajt ó civil szervezet április 4ei viatestjének központi témája volt a délvidéki magyar média helyzete. Több felszólalást lehetett hallani. Egyebek között elhangzott, hogy a vajdasági magyar tájéko z tatási eszközök a kilencvenes évek közepétől erkölcsi hanyatlá snak indultak. Számos újság és elektromos médium egy pártnak a szócsöve lett. Az egyik felszólaló szerint a kilencvenes évek Képes Ifjúsága kirívó példája annak, hogyan lehet tönkretenni egy – a legnehezebb körülmények közepette is – sikeresen működő lapot . Tárgyi bizonyítékok (pé ldányszám alakulásáról szóló hivatalos jelentések) kerültek elő, m e lyek azt mutatják, hogyan sikerült a Forumház akkori szolgalelkű vezető kádereinek egy bátor, szókimondó, mintegy 2000es példányszámmal rendelkező elle nzéki folyó iratot, semmitmondó és senki által sem vásárolt silány termékké degradálni, azaz szó szerint lenullázni a példányszámát. Szintén górcsó alá került számos más kisebb és nagyobb médium hasonlóan szerencsétlen átalak ulása. László Gyula, a Vajdasági Magyar Dem okrata Párt (VMDP) szabadkai tanácsnoka és tartományi képviselője sz erint a Magyar Szó újságírói elég magas szakmai szintet képviselnek, és voltaképpen áldozatai egy téves szerkes ztéspolitikának. Elmondta, hogy a Magyar Szót egyértelműen cenzúrázzák, csak nem tudni ki a lap főcenzora. Pé ldaként megemlítette, hogy számos más magyar és szerb média által közölt VMDPfelhívás a polgárőrség magal akítására a Magyar Szónál süket fülekre talált. Ugyanakkor mély aggodalmának adott hangot az összes itteni m agyar nyel vű sajtótermék sorsát illetően. Szavai szerint bármelyik szerb üzletember megvehet pl. egy rádiót és rö gtön megszüntetheti a magyar nyelvű műsort. László úgy véli, hogy számos délvidéki magyar médium sorsa volt aképpen a magyar és a szerb kormány hangulatát ól, azaz pillanatnyi érdekeitől függ. Ezt a problémát is a magyar autonómia oldhatná meg, hiszen abban az esetben a sajtó (is) vajdasági magyar kezekben maradna, és végre tárgy ilagosan tájékozta t hatna. Így azonban marad a teljes bizonytalanság, mely legfel jebb a VMSZ alakuló félben levő televízióját fogja kevésbé érinteni, melynek főszerkesztője – tudomása szerint – Árpási Ildikó, Kasza felesége lesz, a TV pedig a szabadkai Magyar Házban kap helyet. Szabó Lajos, a VMDP titkára döbbenettel állapította meg, h ogy a Magyar Nemzeti Tanács a Magyar Szó terjeszt é- sének jogát a belgrádi Štampa cégre bízta, amivel valószínűleg megpecsételte a terjesztésből eredő bevétel sorsát. Végezetül szó esett a szabadkai közbiztonsági helyzetről. László Gyula kihangsúlyozta, hogy a VMSZ visszakoz á- sától függetlenül, a VMDP következetesen fog ragaszkodni a polgárőrség létrehozáshoz. S. Z. Korhecz szerint nincs etnikai háttere a szabadkai eseményeknek − "A rendőrség decentraliz á- ciója nem varázspálca, amely egy csapásra mindent meg oldana" Az egyértelműen megzavart szabadkai biztonsági helyzetet objektíven kell szemlélni, hiszen egészen biztosan van annak alapja, hogy egyes eseményeket érzelmileg túlfűtötten tárnak a nyilvánosság elé, és így olyan benyomás
