Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-05
16 alakul ki, hogy jelentősen több vagyon elleni támadás történik, mint korábban, ami kellemetlen érzést kelt – jele ntette ki Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár a Dnevnik napila p nak. Szerinte a belügyminisztérium (MUP) nagy hibát követ el azzal, hogy nem közöl konkrét adato kat a bűncselekm é- nyek számáról. “Ezek közérdekű információk és nem titkosíthatóak. Az objektív helyzetértékeléshez objektív ad atok kellenek” – tette hozzá. “Szemtelenebbek és kíméletlenebbek lettek” a bűnözők Szabadkán – mondja Korhecz, aki szerint a tö r v ény is a kezükre játszik, hiszen a 15.000 dináros értéken aluli lopásokat kisebb súlyúként határozza meg. Ez viszont soka knak havi bére. Nem akarom a szabadkai bűnözési mutatók romlásának okát a város kifejezetten többnemzetiségű jellegében k eresni, mert n em hiszem, hogy bárkinek is érdekében áll elhanyagolni a közbiztonságot csak azért, mert valahol nagyszámú kisebbségi él. Ám tudom, hogy ez a város valaha a legbiztonságosabb volt országos szinten és, ha az ismert személyekkel is csúnya dolgok történnek ol yan településen, ahol az e m berek viszonylagos biztonságban éltek, akkor az felháborodást kelt. Szerintem Szabadka ma is biztonságosabb Kragujevacnál, Nišnél, Újvidéknél, Nagybecskereknél és Pancsovánál is, de mindesetre riasztó, hogy Szabadkán növekedett a bűnözés aránya, amire az illeték e seknek reagálniuk kell – jelentette ki Korhecz. A Dnevnik emlékeztet arra, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) követeli a tartományi ren d őrségi igazgatóság létrehozását, Tomislav Bogunović (DS) a vajdasági képvis előház biztonsági bizotts á gának elnöke pedig azt, hogy a rendőrség helyi szinten a polgármesternek tartozzon felelőséggel. Korhecz azonban úgy véli, a rendőrség decentralizációja nem varázspálca, amely egy csapásra mindent megoldana. Szerinte a decentraliz áció mellett másfajta kiképzésre és felszerelésre van szükség: nem antiterrorista hanem kriminalisztikai felszerelésre. Ami jár a délszerbiai albánoknak, az jár a vajdasági magyaroknak is − A VMDP elnöke a magyar külügyminiszternek írt levelében is vil ágossá teszi pártja állápntját Ágoston András, a VMDP elnöke Somogyi Ferenc magyar külügyminiszternek küldött levelében pártj á nak a autonómiatötrekvéssel kapcsolatos álláspontjait tisztázza. "A szerb napilapokban a Somogyi-Bojan Pajtić találkozóról olva sható híreket egy mondatban így lehet összefo glalni: a két politikus egyetértett abban, hogy nem lehet párhuzamot vonni Vajdaság és Koszovó valamint a kosz ovói szerbek és a vajdasági magyarok jogainak rendezése között", írja Ágoston, s folyta t ja: "Biztos v agyok benne, hogy Miniszter Úr a tartományi végrehajtó tanács elnökének is elmondta, hogy a magyar fél támogatja, támogatni fogja a vajdasági magyarság közösen megfogalmazott autonómiat ö rekvéseit. Abban is reménykedünk, hogy a beszélgetés során rámutatott, nem a magyarok és szerbek helyzete közötti párh uzamról beszélnek a magyar pártok, hanem a különben általánosan elfogadott jogelvek gyako r lati alkalmazásáról. Ennek ellenére a szerb sajtó azt hangsúlyozza, amivel a három magyar párt követel é sét kompromittá lhatja. Engedje meg Miniszter Úr, hogy ezen a helyen is világossá tegyem álláspontunkat. Mit értünk a reciprocitás, a viszonosság elvének alkalmazása alatt? A reciprocitás első lépcsője a koszovói szerbek és a délszerbiai albánok helyzetének elvi kiegyenl ítése, a visz onosság elvének kétoldalú alkalmazása. Tekintettel arra, hogy a délszerbiai albánok szerbiai kisebbség, mint ah ogyan a vajdasági magyarok is azok, a viszonosság vonala tovább vihető: ami jár a délszerbiai albánoknak, az jár a vajdasági magya roknak is. Ami pedig az egyidejűségre vonatkozó követelést illeti, ezt csak egy kérdéssel tudom megvilágítani: m i kor, ha nem most. Ha tizenöt évvel ezelőtt, vagy utána bármikor tényleges autonómiát kaptak volna a vajdasági magyarok, ez kérdés most fel sem merülhetne. Ismerem Kasza József álláspontját, miszerint a vajdasági magyarok kérdésével nem most, hanem a szerb alko tmány meghozatalakor kell beszélni. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a VMSZ elnöke előbb tiroli típ u sú, újabban katalán autonómiát követel, akkor összeáll a kép. Feltételezem, hogy a kijelentések mögött lapuló súlyos belső ellentmondásokról Önnek nem szükséges többet mondanom. Szeretném még elmondani, hogy a hármak fordultak miért Ahtisaari ENSZ főtárgyalóhoz? Mi szerettük volna, ha politikailag indokolt, a vajdasági magyarság alapérdekeivel megegyező politikai akcióhoz a Vajdasági Magyar Szövetség is csatlakozik. Vezetői azonban, véleményünk szerint nem tudták, vagy nem is aka rták megtagadni a szerbek által felállított bizalmi minimumot, aminek a lényege a Vajdaságban is ugyanaz mint Erdélyben, vagy a Felvidéken: annak aki részt vállal a helyi hatalomból tilos tényleges autonómiát követelni. B eszélni lehet, cselekedni nem. Ami az ENSZ főtárgyalóhoz intézett kérésünket illeti, az kitetszik a mellék elt levélből.
