Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-05
5 Az adatokból kiderül: a románok 29 százaléka szerint Magyarország áll az élen az "ellenséges államok" képzelt rangsorában, megelőzve Oroszországot (26 százalék), Irakot (25) és Ukrajnát (22). A területi l ebontás azt mutatja, hogy a délromániai lakosok (35 százalék) tartanak elsősorban Budapesttől. A "baráti országok" listáján messze az Egyesült Államok vezet (26 százalék), második helyre szorítva a hagy ományos barátot, Franciaországot (18). E rangsorb an a Moldovai Köztársaság (8) csak harmadik, így nem meglepő, hogy Románia és Moldova egyesülését a megkérdezetteknek csupán kis hányada (5 százalék) sürgeti, a kilencv enes évek elején mért 8090 százalékról mára már 51 százalékra csökkent az egyesüléspárt iak aránya. A franciákhoz fűződő hazai szimpátiát bizonyítja, hogy jelenleg Jacques Chirac államfő (69 százalék) a legné pszerűbb külföldi politikus Romániában, aki azonban csak két százalékkal előzi meg George W. Bush amerikai elnököt. Ezzel szemben ne gatívan vélekedik a megkérdezettek 39 százaléka Vlagyimir Putyin orosz elnökről és Viktor Juscsenko (29) ukrán államfőről. A felmérés kitér az alanyok "nemzeti önértékelésére" is. Eszerint a románok a szorgalmukra (55 százalék), az intelligenciájukra ( 41), a műveltségükre (23) a legbüszkébbek, 85 százalékuk pedig büszke vagy nagyon büszke arra, hogy románnak született. A közvéleménykutatás 1200 személy megkérdezésével készült. A montenegrói kormányfő szerint az államközösség nem maradhat fenn a né pszavazási kudarc esetén sem Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. április 4., kedd (MTI) - Milo Djukanovic montenegrói kormányfő szerint a délszláv államközö sség jelenlegi formájában akkor sem maradhat fenn, ha netán a május 21i montenegrói népszavazáson a polgárok a köztársaság függetlensége ellen voksolnának. Djukanovic a B92 tévében hétfő este leszögezte, hogy a jelenlegi "kéttagú államközösségben" nem lehet eleget tenni Szerbia és Montenegró európai célkitűzéseinek, és ez a fő oka annak, hogy Montenegró függetlensége me llett száll síkra. Tizenöt éve folynak a kísérletek a két tagköztársaság közösségének különféle formáival, és e kísé rletek "közös nevezője" az, hogy az ország késlekedik a stratégiai célok és érdekek megvaló sításában. Djukanovic szerint függetlenül attól, hogy mi lesz a referendum kimenetele, nem maradhat fenn Montenegró és Szerbia intézményes kapcsolata a jelenlegi formában. Djukanovic bízik a sikerben, de a mennyiben mégis az elle ntábor szavazatai győz nének, az egyben a jelenlegi kormánykoalíció iránti bizalmatlanság kifejezése lenne, ezért azonnal parlamenti választást kellene kiírni. A montenegrói miniszterelnök szerint már kész egy munkaterv, amely felsorolja a teendőket arra az esetre, ha a nép szavazás révén Montenegró függetlenné válik. A társulási tárgyalások és a Szerbiával folytatandó, új kapcsol atokról szóló tárgyalások mellett a dokumentum kitér arra, hogyan kell elsimítani a belső megosztottságot, hogy senki se érezze magát sem győztesnek , sem vesztesnek. Amennyiben a szakadár kormányerők elképzelése győz edelmeskedik a népszavazáson, a kormány azonnal határozatot fogad el, amely kimondja, hogy a szerbiai polgárok és jogi személyek ugyanolyan jogokat fognak élvezni a független köztársaságba n, mint a jelenleg az államközö sségben - mondta Milo Djukanovic. Traian Basescu kitüntetésben részesítette Vizi E. Szilvesztert Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. április 4., kedd (MTI) - Az Európai Unión belül a határok l assan eltűnnek, egy sokszínű, sokféle kultúrájú nagy Európa jön létre, amelyben minden nemzet ápolja saját kultúráját, bárhol is éljenek tagjai - fejtette ki kedden Bukarestben az MTInek Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki á tvette Traian Basescu román elnöktől a Románia Csillaga Tiszti Fokozatát. A rangos kitüntetést a Román Tudományos Akadémia megalapításának 140. évfordulója alkalmából adom á- nyozta a román államfő az intézmény bukaresti épületében tartott ünnepség keret ében. Az eseményen Basescun kívül a román közélet számos fontos személyisége is részt vett, így az ország két korábbi államelnöke, Ion Iliescu és Emil Constantinescu, jelen volt továbbá Teoctist román ortodox pátriárka is, valamint a külföldi meghívott kü ldöttségek tagjai. Basescu személyesen adta át a Románia Csillaga Tiszti Fokozatát Vizi E. Szilveszternek, ugyanebben az elism erésben részesítette a francia akadémia két alelnökét, valamint az osztrák akadémia elnökét. Az MTA elnöke köszönő beszédében a határon túli magyar kisebbség helyzetét is érintette. Az ünnepség idején az MTI bukaresti tudósítójának elmondta: ez a kitüntetés annak a megnyilvánulása, hogy Románia Európai Uni ó- ba való belépése előtt szeretne válto ztatni eddigi politikáján. Annak a megjelenítése, hogy a magyar és a román akadémia között jók a kapcsolatok. Ebben mindig fontos szerepet játszottak azok a tudósok - fűzte hozzá , akik
