Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-04
30 demokrácia ellenes gyakorlatát. Közölte, eszük ágában sincs abbahagyni tevékenységüket. Nem akar távozni az egyetemről, folytatni akarja a harcot a magyar karok létrehozásáért, majd a BE újraindításáért. Kovács Lehel az egyetem rektorának vádja kapcsán, mely szerint szakmai okok miatt nincs joguk ilyen vitát ge rjeszteni, emlékeztetett arra, hogy a BBTE vezetősége 1998ban is hozzá nem értéssel vádolta azokat, akik a m agyar felsőoktatás kiterjesztésén dolgoztak. Akkor a PetőfiSchiller Egyetem létrehozásával megbízott testület ta gjait támadták hasonló érvekkel. Ezért úgy vélte, a vádak nem kifejezetten a BKB, hanem mindazok ellen szólnak, akiknek véleménye a magyar nyelvű oktatást illetően nem egyezik az egyetem vezetőségének álláspontjával. A BBTE magyar oktatóinak már cius 2i közgyűlése úgy döntött, a magyar oktatók nem bojkottálják az egyetem döntéshozó szerveit. Célkitűzéseik, a magyar karok létrehozásához, az RMDSZ segítségét kérték. A magyar tagozat vezetősége ezután közleményt adott ki, melyben kifejtették álláspo ntjukat. Szerintük a részt vevő oktatók úgy döntöttek, hogy nem vonják meg tőlük a bizalmat. A résztvevők határozatot fogadtak el, amely kimondja: az intézményi reform kérdését szét kel választani az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekv é- sektől. A magyar nyelvű oktatás autonómiájának intézményesítésére irányuló erőfeszítések nem célozzák az egy etem kettéválasztását. Kása Zoltán egyetemi tanár elmondta, a résztvevők több nyilatkozatot is elfogadtak. Az egyetem vezetőségéhez intézettben leszögezték, nem kívánják kettéválasztani a BBTEt. Csak azt akarják, hogy az egyetem jobban m ű- ködjék, ezért szorgalmazzák a magyar karok létrehozását. Egy másik, ugyancsak az egyetem vezetőségéhez int é- zett nyilatkozatban kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, ak iknek eltér a véleményük a BBTE többségi á lláspontjától. Egy másik nyilatkozatban az RMDSZ segítségét kérték: a kisebbségi törvénytervezet és a készülő felsőoktatási törvény révén tegyék lehetővé a magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozását. Azé rt fo rdultak ezzel az érdekvédelmi szövetséghez, mert a két cél kivívása meghaladja az oktatói közösség erejét, a kérdést csak magas állami döntéshozói szinten lehet rendezni. Kérték továbbá, hogy az RMDSZ kezdjen társadalmi vitát a romániai magyar felsőok tatásról. „...előrelépés történt a magyar oktatók közgyűlésének intézményesítése és a BBTE magyar tagozatának fokozo ttabb önállósulása felé”, értékelte az ülést Hantz Péter. A BKB folytatja munkáját, több románmagyar értelmiségi fórumot fog szervezni a ma gyar oktatásról. Ha nem oldódik meg a magyar karok ügye, akkor júniusban további lobbikörutakat szerveznek az Európai Parlamentbe, és az ENSZ elé viszik ezt a tarthatatlan helyzetet. A BKB vé gső célja továbbra is a BE létrehozása. Andrei Marga, a BBTE Akad émiai Tanácsának elnöke, miután március 1jén kijelentette, bepereli Kertész Imrét, egy hét múltán meggondolta magát, és elállt a pertől. De az egyetem vezetősége továbbra is foglalkoztat egy j ogászcsoportot, amelyik az egyetem helyzetéről „félretájékoztat ó” személyek, újságírók beperelésének lehetőségét vizsgálja. Az Frankfurter Allgemeine Zeitungban február 22én megjelent cikket illetően tájokoztatást kapott a laptól és kiderült, valóban nem Kertész Imre írta azt a bizonyos cikket. Az írás szerzője kelte tte azt a benyomást, mintha az egyetemre vonatkozó megállapítások Kertész Imrétől származnának. Ami valóban tőle volt, az egyetem történetére vonatkozott. A Nobeldíjas író beperelése tehát tárgytalan. Ugyanakkor az egyetem vezetősége elhatározta, március 15ig meghív minden olyan személyt Kolozsvárra, aki véleményt mondott a BBTEről, anélkül, hogy itt járt volna. Az önálló állami magyar egyetem, a Bolyai kérdése továbbra is napirenden van. A kérdés csupán az, mindezek után illetékesék mikor látják be, Eur ópaszerte hosszú évek óta valóban sikeresen működnek önálló állami kiseb bségi nyelvű egyetemek, mikor adják föl a maguk vélt igazához való görcsös ragaszkodásukat? vissza Milosevics két évtizede Kapu 2006. március Szerző: Ágoston András Aki az utóbbi napokban újra megnézte az 1987 áprilisában a Pristinához, Koszovó fővárosához közel eső szerb többségű Koszovó Poljén készült felvételeket, s láthatta Szlobodan Milosevicset, amint, a helyi művelődési ház erkélyéről valahova a felhőkbe nézve szónokol, vagy amint vezéri pózban kinyilatkoztatja az azóta szállóigévé vált mondatot, hogy „senki sem emelhet kezet rátok”, ennyi idő után is végigfut hátán a hideg. Valóban történelmi pillanat volt. Annak ellenére, hogy Milosevics mell ett, egy kicsit az időből kiesve ott állt Azem Vlasi, Tito ifjú kedvence, a letűnő egypártrendszer akkor még első számú albán vezetője, a koszovói szerbek é ljenző, hullámzó ezreinek a jelenet egy mindent elsöprő háborús vihar közeledtét jelezte. Hátborzong ató volt hall ani, ahogy az egynemzetiségű szerb hallgatóság, Milosevics irányításával, mint egy óriási zenekar elcsendesedett, majd felzúgott: s ott abban a pillanatban akarta, vállalta az új vezért és vele együtt magát a történelmi bizonytala nságot.
