Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-04
29 Az egyetem vezetősége félretájékoztatással vádolta a BKBt, miután tudomást szerzett, mi is jelent meg a nemze tközi sajtóban. Az önálló magyar egyetem létrehozását támogató, több mint hetven ismert tudós által aláírt levelet a The Times brit napilap teljes terjedelmében közölte. Több német lap pedig tudósításban számolt be a BKB célj á- ról. „A doktori cím megszerzésére sem képes oktatók indították ezt a félretájékoztatást, az egyetem destabilizálásában érdekelt erők támo gatásával”, nyilatkozta az egyetem rektora, Szamosközi István, az akadémiai tanács alelnöke és Ladislau Gyémánt, az Európai Tanulmányok Kar dékánja, a Judaisztikai Intézet igazgatója. Továbbra is a multi- kulturalitást hangsúlyozták és azt, hogy a magyar köz össégnek soha nem volt szélesebb körű lehetősége nye l ve és művelődése művelésére. A magyar karokat úgymond az európai szellemiség jegyében utasították el. Ladislau Gyémánt a magyar karok létrehozását egyenesen a zsidó közösség elleni támadásnak állította b e. Szerinte Elie Wiesel és Kertész Imre azért írta alá a támogató levelet, mert egyoldalúan tájékoztatták őket. A magyar karok lé trehozása egy lépés lenne a Bolyai újralétesítéséért, így a BBTE multikulturális jellege megszűnne és az új helyze tben a Judais ztikai Intézet nem találná meg a helyét. Gyémánt állásfoglalása zsidó körökben is megütközést keltett. Goldner Gábor, a kolozsvári hitközség elnöke az Új Magyar Szónak kijelentette, Gyémántot senki sem hatalmazta föl, hogy a hitközség vagy a vészkorszak tú lélői nevében beszéljen. Csak a saját véleményét mondta. Sebestyén Spielmann Mihály marosvásárhelyi történész a kolozsvári Szabadságban közölt nyílt levelében fölhívta egykori évfolyamtársa figyelmét arra, hogy „a holokauszt túlélői jelentős szerepet válla ltak a BE működtetésében, kiváló embereket adtak a honnak és a nagyvilágnak”. Minél nagyobb a Bolyai visszaállításának magyar és nemzetközi támogatottsága, multikulturális álarca mögé bújva annál gátlástalanabb ellenlépésekhez folyamodik az egyetem vezetős ége. Feljelentéssel fenyegetőzik a rektor, a BKB elnökének fizetését megvágja a dékán, az alelnököt a rektor szeretné szakmailag ellehetetleníteni, névtelen fenyegető leveleket kapnak az egyetem ügyét támogató Nobeldíjas tudósok, egy német újságírót telef onon feny egettek meg kemény hangvételű Bolyaipárti cikkéért. Február 28án a Magyar Rektori Konferencia is a BE mellett foglalt állást a kolozsvári magyar egyetem vitájában. Andrei Marga, a BBTE volt rektora személyes támadásként értelmezte a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét, mely a Nobeldíjas tudósok BEet támogató levelét közölte. Alcímében az állt, hogy „Kertész Imre tiltakozik a kolozsvári román állami egyetem ellen”. Az már valósággal a nevetségesség határát súrolta, hogy Marga több bukaresti la pban közzétett fizetett hirdetésében magabiztosan közölte, Kertész Imre csak a „félretájékoztató ko mmandók aknamunkájának” köszönhetően ismeri a BBTE valós helyzetét, sajtótájékoztatóján pedig bejelentette, rágalmazásért bepereli őt. „Ha megszólalása előtt olvasta volna a könyveimet, maga is belátja cikke otrombas á- gát”, írta Marga, majd hozzátette, német országi vagy magyarországi bíróságon kíván pereskedni a Nobeldíjas íróval. Március elején váratlan támogatást kapott a BE ügye a Magyar Szocialista Párt (MSZP) részéről: „Támogatjuk a BEnek a határon túli magyarság fennmaradása és szülőföldön megmaradása szempontjából is alapvető ügyét”. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke pedig megjegyezte, ha Románia tart ó- san akarja biztosítani az erdélyi magyarság törvényes igényét, nincs más lehetősége, mint egy önálló magyar egy etem létrehozása, a BBTE szétválasztása, az önálló BE újraindítása. A BBTE magyar oktatóinak március másodiki közgyűlése előtt Egyed Emese tanszékvezető tanár kijelentette, „Arra kell választ adnunk, folytatjuke ebben a teljesen szétmorzsolódott, rosszul műkö dő, tagozatnak nevezett képződményben vagy nem. Nem mondtunk le az önálló magyar egyetemről, de most a magyar karokat kel kérni vagy nincs tovább.” A „nincs tovább” alatt azt értette, „ne nevezzük magunkat tagozatnak. Most kiderült, hogy nem érvényes semmi , aminek a címkéje létezett”. N. Bocsan rektor Hantz Pétert és Kovács Lehelt figyelmeztette, hogy rendszeres nyilvános állásfoglalásukkal szándékosan hamis képet festettek az egyetem multikulturalitásáról és az intézményben folyó magyar nyelvű okt atásról. Felhívta a figyelmüket, hogy az egyetem szabályai szerint kötelesek érvényt szerezni a szenátus, a rektori hivatal és a kari tanács döntéseinek és hűségeseknek kell lenniük az őket alkalmazó egyetemmel szemben. Lesz ö- gezte, magatartásukkal megsértették az e gyetemi személyzet státusáról szóló 1997/128as törvény egyik szakaszát, amely kimondja, hogy fegyelmi büntetéssel sújthatók azok, akik ártanak az egyetem érdekeinek és hírnevének. A rektor közölte, Hantz és Kovács magatartásával arra kényszerítették őt, h ogy a büntetéseket tartalmazó cikkely alkalmazását kezdeményezze. Ez az írásbeli figyelmeztetéstől a fizetéslevonáson át a munkaszerződés felbontásáig terjedő büntetést írja elő. „Ilyen a demokrácia a BBTE értelmezésében”, mondta Hantz Péter. Ez is azt biz onyítja, hogy diktatórikus inté zmény, melynek célja a magyar tagozat önállósulásának bármi áron való megakadályozása. De a figyelmeztetés ellenére továbbra is megragadnak minden jogi eszközt, hogy a nyilvánosság elé tárják az egyetem mélységesen
