Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-04
28 nek címezték. A három ve zető politikushoz küldött levélhez rövid szándéklevelet is csatoltak, amelyet KónyaHamar Sándor RMDSZes európa parlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. A levél tudós aláírói közt szerepe l Oláh György kémiai Nobeldíjas, Elie Wi- esel, a máramarosszigeti származású Nobelbékedíjas író is. Az aláírók emlékeztettek arra, hogy a BE beolvas z tása a román tannyelvű Babes Egyetembe egyike volt Ceausescu személyes politikai győzelmeinek. Megjegyezté k, az egyetem jelenlegi szerkezete nem szolgálja megfelelően a magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyaro r szág két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai felsőoktatásban a magyar fiatalok számaránya jóval alacso- nyabb a magyarság számarányánál. Miközben több európai országban sikeresen működnek állami egyet e mek a kisebbségek nyelvén. A gazdasági nehézségek ellenére, a valóban sikeres demokratikus társadalom létreh o zása érdekében a román államnak biztosítania kell a másfél milliós magyar kisebbség számára megfelelő jogokat. En- nek érdekében sürgetik a szükséges lépések haladéktalan megtételét a kolozsvári állami BE újraindításáért. Az aláírásgyűjtés mellett folyik az európai parlamenti képviselők megkeresése is. A BBTE rektora azonban úgy vélte, az egyetem szerkezetét mindenütt elismerik, ez olyan, melyhez hasonló másutt nincs. Szerinte nem a BBTE dolga a BE újraindítása. Ehhez kormányhatározat szükséges. Sajtótájékoztatóján a BKB javasolta, a szétválasztás kérdésére jó megoldás lenne az önálló Babes és Bolyai Egy etemből alakított konzorcium. Ez esetben nem lenne szükséges az egyetem vagyonának szétválasztása. A támogató aláírásokat tovább gyűjtik és időnként közzéteszik. Az eddig felkért száz nemzetközi szaktekintélyből csak tizenöt nem válaszolt, a többi támogatta a kérést. A romániai tudósok elutasították a támogatást. A három magyar nyelvű kar létrehozását szorgalmazták nyílt levelükben az erdélyi magyar egyházfők és azok a polgármesterek, akiknek városában a BBTE kihelyezett tagozatai működnek. A levelet Jakubin yi György római katolikus érsek, Pap Géza református, Adorjáni Dezső evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestere írta alá. Válaszában a BBTE rek tora azt állította, hogy a magyar tagozat nem használta ki döntéshozatali jogát. Az egyházfőknek azokkal kellett volna közölniük kifogásaikat, akik a tagozatot vezetik. Sajnálatosnak tartotta, hogy esetenként a magyar tanári testület nem fogadott el neves magyar szakembereket. Megemlítette, eddig egyetlen bizonyítottan diszkriminációs esetről sincs tudomása, amely BBTEn etnikai vagy nyelvi alapon történt volna. Téves volt az az állítása, hogy az egyetemen 17 olyan kar működik, amelyen magyarul tanítanak. E zeken ugyanis csak magyarul is folyik oktatás. Kovács Lehel szerint a lényeg az, hogy a magyar tagozatnak nincs döntési jogköre. Közölte, a Bolyai létrehozását a Nobeldíjas Kertész Imre is támogatja. Mindeközben a magyar kormánynak nem volt álláspontja a BE újraindításának támogatását illetően. Az egyetemi szenátus február 20i ülésén a magyar karok létrehozásának igényét a rektori tanács nem terjesztette elő, hanem összekapcsolta azzal a válasszal, amelyben a rektor elutasításra javasolta a magyar oktatók által benyú jtott kérést. A rektori ajánlás az egyetem multikulturális jellegének megőrzését és továbbfejlesztését javasolta, s ezt a szenátus 85 igen szavazattal és kilenc tartózkodással elfogadta. Ezzel a testület lényegében elutasította a magyar karok l étrehozását, mondta az ülés után Salat Levente rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője. És belátható időn belül erre a kérdésre nem lehet visszatérni. A magyar karok létrehozása meghaladja az egyetem lehetőségeit. Úgy vélte, az egyetem létrejötte előtt az állam és a magyar kisebbség viszonya magas szinten dőlt el. A sikeres egy etemalapítási törekvés a kisebbség és az állam viszonyának magasabb szintű rendezését feltételezi. Szerinte, bár a szenátus döntése lényegében elutasítás, a két elfogadott dokument umban vannak cikkelyek, melyek az intézmény nyitottságát bizonyítják, s amelyekkel a jelenlegi szerkezet tökéletesítésére törekednek. A szenátusi ülés előtt tizenhárom fiatal néhány perces tüntetést rendezett a BBTE főépülete előtt. Résztvevői m agyar, néme t és angol nyelvű, „Magyar karokat akarunk!” feliratú sárga lapokat tartottak. A szenátorok későn ka pták meg az ülésre való meghívást, a karok létrehozását kérő beadvány dokumentációját nem bocsátották a szenát usi tagok rendelkezésére. A sajtót nem engedté k be az épületbe, a rektor pedig az ülést követően valósággal elm enekült a sajtó elől. Ezután a BKB eljárási hibákkal és okirathamisítással vádolta a BBTE vezetőségét és ezért polgári és bűnvádi peres eljárást indít a tanintézet ellen, miután február 22é n bojkottra szólította fel a magyar oktatókat. A perben a szenátusi ülésen hozott döntések megsemmisítését kérik. A BKB ugyanakkor a magyar felsőoktatás fejlesztése elleni munkálkodással, saját érdekeiket a közösségi érdekei fölé helyezésével vádol több ma gyar oktatót, köztük a három vezetőségi tagot. Az egyetemi demokrácia működésképtelenségére hivatkozva pedig kérik Nicolae Bocsan rektor lemondását. A jelenlegi magyar oktatást is biztosító egyetemeken kívül egy újabb intézményt kell létrehozni azért, hogy a r omániai magyarság önálló magyar egyetemmel rendelkezzék, vélte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem értett egyet a BBTE magyar oktatóinak az oktatást kockáztató bojkottjával. Kötő József oktatási államtitkár szerint az új intézmény akár az 1998ban terveze tt PetőfiSchiller Egyetem is lehetne.
