Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-04
27 A magyar oktatók időnként nem használhatták az irodákat, a tantermeket, a l aboratóriumokat vagy ezek igénybe vételére lehetetlen időpontot jelöltek ki számukra. A felszerelésekhez való hozzáférés is nehézkes, illetőleg a m agyar tagozatok felszerelése egyes karokon elégtelen. A tagozatok között gyakran hiányos a kapcsolat, amit a m agyar nyelvnek az ügyintézésbeli bizonytalan helyzete okoz. Az oktatók a szenátusi és egyéb intézményi döntéseket tartalmazó magyar kiadványt is hiányolják. A magyar oktatók kifogásolják, hogy a tanszékeken és karokon a magyar tagozat vezetőit akadályozzá k, hogy a pénzügyekbe betekintésük legyen, így erről a román tagozatokon döntenek. Arra is panaszkodtak, hogy a magyar oktatási és kutatási tevékenységet, kiadványok megjelentetését nem támogatják kellő mértékben. Úgy vélték, a problémák szaporodása súlyos bítja a mostani állapotot. A gondok kezelése az egyetem jelenlegi felépítésében lehetetlen. Kása Zoltán lemondása és a nyolc magyar oktatónak a fizikainformatika kari tanácsban betöltött tisztsége felfü ggesztése után a Nicolae Bocsan rektor és Petru Blaga , a Matematika és Informatika Kar dékánja által aláírt közl eményben azzal vádolták Kovács Lehelt, a BKB másik alelnökét, hogy nyilatkozatával, mely szerint leszavazták a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozását, félrevezette a közvéleményt. Ugyanis a magyar oktatók egyha ngúlag úgy vélik, formailag csupán elha lasztották, ami a leszavazással egyenlő. A továbbiakban élesen támadták Kovács Lehelt: „Tudományos kutatásai nem érnek fel az utóbbi időben kifejtett tevékenységével, azért azt javaso ljuk, foglalkozzon szakterületével.” December végén a BKB vezetősége nyíl t levélben fordult Jonathan Scheeléhez, az Európai Unió romániai képv iseletének vezetőjéhez. Az októberi tüntetéssorozatról tájékoztató levelükre J. Scheele több olyan utalást tett, amely szöges ellentétben van a művelődési sokszínűség megőrzésének európai gyakorlatával, ezért célszerűnek tartották válaszuk nyilvánosság elé tárását. Scheele azt írta, hogy Európában nincs általánosan elfogadott gyakorlat a k isebbségi jogok biztosítására. Hantzék ezzel szemben részletezték, mi a helyzet Európa számos országáb an. Kül ö- nösen súlyosnak tartották, hogy a polgári engedetlenség demokratikus eszközét sokan az európai szellemmel elle ntétesnek tartják és a kisebbségieknek tesznek szemrehányást, miközben az elmúlt tizenöt év tárgyalásain sorra megtagadták tőlük az európa i országokban bevált gyakorlat szerinti jogokat. Közleményében az egyetem vezetősége éles hangon amellett kardoskodott, hogy mivel Európában az egyetem eken sehol sincsenek etnikai alapon szerveződött tanszékek, ezt a BBTE sem engedheti meg magának az Európ ai Unióval szemben. Továbbá az olaszországi, svájci, albániai, oroszországi egyetemek messze nem nyújtanak olyan autonómiát és lehetőséget az anyanyelven tanuláshoz, mint a BBTE. Európai hatóságokra hivatkozva, a rektor „politikai agitátorok” egyetemen kív üli törekvésének, szavazatgyűjtési próbálkozásának tulajdonította a kialakult helyzetet. Felszólította őket, hagyják békén az egyetemet, megjegyezve, aki el kívánja hagyni az egyetemet, me gteheti. „Megdöbbentő, mindebből semmi sem igaz”, fűzte hozzá Hantz Péter. Mivel a rektori közleményre az egyetem magyar vezetősége nem válaszolt, megtette ezt a BBTE 29 magyar okt atója. Különösnek tartották, hogy az egyetem vezetőségének azelőtt nem volt kétsége Kása Zoltán szakmai és vez etői rátermettségét illetően, most mégis ezt teszi. Mégpedig azért, mert Kása Zoltán, mint mindig, most is a „magyar vonal” és az egyetem színvonalán szeretett volna javítani. Szabad véleménynyilvánításának elfojtását látják abban, hogy a rektor kijelenti, akinek az egyetem jelenlegi helyz ete nem tetszik, mehet, ahova akar. Ugyanakkor nyilvá nvaló, hogy az egyetem függőleges szerkezetében a vízszintesen elképzelt magyar és német „vonalaknak” távolról sincs kellő autonómiájuk, minden tekintetben alá vannak rendelve a románnak. A legutóbbi döntések is ezt igazo lják. Ezzel egyidejűleg a hamis, fél revezető rektori és egyéb érvek cáfolataként január elején Tények és érvek az önálló BE ügyében címmel a BKB huszonnégy pontban foglalt részletes nyilatkozatot tett közzé. Január 17én, egynapos kolozsvári látogatásán Nicholas F. Taubman, az Egyesült Állam ok nagykövete fölkereste a BBTEt is. Kijelentette, az egyetem esetleges kettéválasztása „színtiszta demokrácia”. „A demokrácia a világ le gkaotikusabb politikai rendszere, de lehetőséget biztosít annak a jognak a gyakorlására, hogy a kisebbség kifejezze az t, amit akar”. „Döntsön ebben a demokrácia!” mondta. Az egyetem körüli vita „mellékterméke”, hogy az egyetemhez tartozó több millió kötetes Egyetemi Könyvtár igazgatója nem hajlandó magyar feliratokat is kitenni az épületben. Asztalos Csaba, a diszkriminác ióellenes tanács elnöke szerint a kérdést meg lehet oldani. „Amíg a BBTE multikulturális intézményként mutatja be magát, az Egyetemi Könyvtár is elbírja a két- vagy többnyelvű feliratot”, vélte. Február elején az önálló BEért való küzdelem új fordulatot v ett. A BKB két hónap alatt huszonhárom ország he tvenkilenc tudósának aláírását gyűjtötte össze. Hat Nobel, egy Abel- és két Wolfdíjas tudós, valamint közel he tven akadémikus írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a kolozsvári magyar tannyelvű Bolyai Tudo mányegyetem újralétesítését sürgetik. Tartalmát Kolozsvárt, Budapesten és Salzburgban ismertették. A levelet José Manuel Bar- rosónak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin PopescuTariceanu minisztere l nök-
