Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-21
16 tábornok világának a fővárosa”. Gordon kinevezése még a Magyar Narancsnak is szemet szúrt – és a balliberális hetilap jóvoltából kiderült még néhány turpisság. A lapnak ugyanis Csapody Miklósné, a kulturális intézetek ig azgatóságának vezetője azt nyilatkozta: Sz. Bíró Zoltán külsős szakértő kiemelten méltatta Gordon pályázatát. Sz. Bíró ezzel szemben a lap megkeresésére úgy fogalmazott: „a leghatározottabban cáfolom, hogy annak az embernek a nevét egyáltalán kimondtam vol na”. A lap szerint az intézetvezetők kinevezéséről szóló bizottsági döntés dokumentumán Varsó mellett eredetileg Jerger Krisztina neve szerepelt – áthúzva, fölötte Gordon kézzel írott nevével. A kulturális tárca szerint azonban ez normális, elvégre – mint fogalmaztak – mindez a miniszter „jogában áll”. Bozóki Andrásnak az is „jogában állt”, hogy a pozsonyi magyar intézet élére Krasztev Péter balkanológust nevezze ki, aki szlovákul nem tud ugyan, de 2002ben a szabad demokraták választási kampányában is rész t vett, egy évig volt a Beszélő főszerkesztője, mindemellett a liberális Friedrich Naumann Alapítvány DélkeletEurópaszakértőjeként is bizonyította alkalmasságát arra, hogy kultúránk követeként dolgozzék északi szomszédunknál. A brüsszeli intézet élére pe dig Petőcz György újságírópublicista, a Magyar Hírlap egykori munkatársa és az Élet és Irodalom volt újságírószerkesztője került Bozóki jóvoltából. Petőcz legismertebb kötete egyébként a Csak a narancs volt című, az Élet és Irodalom kiadásában megjelent könyv, amely a Fidesz történetét vizsgálja 1994ig, sorra megszólaltatva az akkoriban kilépett, illetve az SZDSZhez átigazolt politikusokat. Hasonlóképpen furcsán alakult az észtországi magyar kulturális intézet vezetőjének kinevezése. A pályázati feltéte lek között az orosz- nyelvtudás is szerepelt követelményként. A nyelv ismeretét dokumentummal kellett igazolni, azonban ilyen a későbbi kinevezett, Dávid Gyula pályázati anyagában nem szerepelt, tehát az első szűrőn ki kellett volna esnie. A Fidesz kultur ális kabinetjének írásbeli kérdésére, amely azt firtatta, mivel bizonyította Dávid Gyula, hogy tud oroszul, a tárca úgy felelt: igazolta, hogy egyetemi hallgatóként egy alkalommal sikeresen kollokvált a nyelvből. A Fidesz kulturális programjának szóvivője, Halász János a fentiek miatt is mondja, kormányra jutásuk esetén „vissza kell adniuk a kultúrdiplomáciai munka becsületét”, elvégre – mint fogalmazott – „attól, hogy valaki Bozóki miniszter barátja, eszmetársa vagy volt munkatársa, még nem lesz alkalmas e gy külföldi kulturális intézet vezetésére”. Igaz, a tárca diplomáciai érzéketlenségén nincs mit csodálkoznunk, amikor hazánknak olyan miniszterelnöke van, aki nem fogadja a lengyel elnököt, és aki „viccből” leterroristázza az arab focistákat. vissza Rehn szóba sem hozta a magyarokkal kapcsolatos problémákat - Interjú Schöpflin György Fideszes EPképviselővel Erdély.ma [ 20060421 - 08:49:37 ] Forrás: Szabadság Nem válaszolt, vagy kitérő választ adott a magyar képvisel ők által feltett kérdésekre Olli Rehn bővítési biztos a hétfő esti zárt ülésen, amelyen az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt előzetes értékelést mutatott be Romániáról, nyilatkozta a Szabadságnak Schöpflin György. A Fideszes EPképviselő úgy látja , könnyen meglehet, hogy a májusi országjelentésből kikerülhet a kisebbségi kérdés. – Megkérem, értékelje a hétfő esti zárt ülésen történteket. – Olli Rehn alapvetően abból indult ki, hogy Romániában jelentős haladás történt. Még vannak ugyan problémák, d e Románia sokkal jobban áll pillanatnyilag, mint Bulgária. – Érdekes megjegyezni, hogy Bulgária eddig mindig „jobb jegyet" kapott. – Igen, úgy tűnik, most megfordult a sorrend. – Vajon mitől? – Rehn most úgy látja: Románia egy ideje jobban teljesít. Persz e ezzel együtt még vannak komoly problémák, a jogintézés, a törvényszékek működése, és a korrupció terén. Érdekes azonban, hogy a kisebbségi kérdésről tulajdonképpen nem akart nyilatkozni, egy fél mondatban említette a romákat, de az erdélyi magyarokkal ka pcsolatos problémákra nem tért ki bevezetőjében. A jelen lévő magyar képviselők, jómagam, Gál Kinga és Tabajdi Csaba hiába tettünk föl kérdéseket neki, ezekre Olli Rehn nem nagyon akart válaszolni. Én négy kérdést intéztem hozzá: a felsőoktatásról, az egy házi ingatlanokról, a választási törvényről és a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos problémákról. Válaszában az egyházi ingatlanok ügyére egyáltalán nem tért ki.
