Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-21
17 Kifejtette: a középiskolai oktatás terén nincs probléma Romániában, ami pedig a felsőoktatás t illeti, ott van a Sapientia Egyetem. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos kérdésre kitérő választ adott, a választási törvényről pedig azt mondta: ezt a problémát figyelik, de itt sem lát különösebb gondot. Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar kisebbség fe ltételei javultak, amióta az RMDSZ tagja a kormánynak, majd megjegyezte: ez az a politikai párt, amelynek joga van tárgyalni a magyar kisebbség ügyében. Tulajdonképpen új elvet csempészett be, amellyel szerintem lesöpörte az asztalról a magyar civil társad alom szerepét. Ami a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban felmerülő kisebbségi gondokat illeti, nem lát problémát a bővítési biztos, de, mint mondta, még van tennivaló, például a rendőrség terén. Szerintem ezzel azt akarta mondani, hogy nincs elég magyar rendőr. A kisebbségi törvényről így nyilatkozott: ezt a Velencei Bizottság véleményezésének fényében módosítja a román parlament, rövidesen készen lesz az első olvasata, ennek menetét a bizottság követi. Amikor Tabajdi Csaba fölvetette a Rehn Finnországában élő s véd kisebbség státusát, a biztos nem válaszolt, egyszerűen hallgatott. Eléggé visszatetsző volt számomra, hogy nem hajlandó kérdésekre válaszolni. Mindebből azt a következtetést vonom le, hogy a bizottság számára a romániai magyar kisebbség kérdése nem ügy , nem hajlandó beavatkozni, és úgy látom, hogy a május 16án megjelenő országjelentésében nem fog említést tenni erről a kérdésről. – Vane valami teendő e tekintetben? – Véleményem szerint az alapvető probléma az, hogy a magyar civil társadalom Romániáb an igazából csak kis mértékben lobbizott ebben az ügyben. Ez érthető, hiszen valószínűleg élnek még a régi félelmek. - Pillanatnyi megítélése szerint tehát 2007ben csatlakozóképes Románia? – Hogy csatlakozóképese vagy sem, azt nem tudom, de úgy látom, hogy a csatlakozás már eldőlt. Ennek a valószínűsége most már 95 százalék körül van. – Véleménye szerint Olli Rehn miért tanúsít ilyen magatartást az elszakított nemzetrészeket illető kérdésekkel szemben? – Feltehetőleg azért, mert egy többségi nemzet ta gjaként nincs empátiája a kisebbséggel szemben. – De hát Finnországban is létezik egy kisebbségi közösség! – De ő többségi, és úgy látszik, nem nagyon érdekli őt a finnországi svédek története. vissza Leegyszerűsödött a határátkelés Erdély.ma [ 20060420 - 14:25:10 ] Forrás: Sólya R. Emília, Nyugati Jelen Az április 14én életbe lépett 29es sürgősségi kormányrendelet értelmében leegyszerűsödtek a román állampolgárok határátkelési feltételei. Az EUs vagy a vízumk ényszer nélküli országokba ugyanis többet nem kérik a kiutazás okát indokló iratokat, vagyis a meghívót, a delegációs papírokat stb. Az új rendelet szerint a román állampolgároktól kérik az egészségbiztosítást, a túrretúr jegyet, zöldkártyát vagy a jegy hiányában az utazási költségeket fedező 150 eurót. A kötelező valuta értéke 30 euró/nap, de nem kevesebb, mint 150 euró, minimum 5 napra az EU államai esetében, illetve 20 euró/nap, de nem kevesebb 100 eurónál a többi, vízumkényszer nélküli országnál. A m inimális valuta bizonyítása történhet kézpénzzel, utazási csekkel vagy érvényes nemzetközi bankkártyával, turista utalvánnyal (voucher), illetve más pénzügyi garanciákkal. A minimális valutát nem kérik az orvosi kezelésre, tanulmányokra, szimpóziumokra, kulturális vagy sporteseményekre, beteg rokon látogatására igyekvő személyektől. (Ez esetben természetesen indokolandó az utazás célja.) Szintén nem kérik a minimális valutát a szülők útlevelében szereplő 14 év alatti kiskorútól, a külföldön dolgozó/lakó s zülőkhöz utazó gyerekektől, a külföldön legálisan munkát vállaló román állampolgártól, a szomszédos országokba vásárolni utazóktól.
