Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-21
12 "Elvárok egy pontos és koherens dokumentumot, amelynek alapján hivatalosan elítélhetem az ötven év kommunizmust" - jelentette ki Traian Basescu. Az elnök kiemelte: államelnökként minden hivatalos irathoz hozzáférhet, így segítheti a bizottság tagjait feladatuk eredményes elvégzésében. A Vladimir Tismaneanu történész vezette bizottságban nemzetközi hírnevű történészek, értelmiségiek veszn ek részt: Sorin Alexandrescu, Sorin Antohi, Mihnea Berindei, Nicolae Corneanu, Radu Filipescu, Monica Lovinescu és Virgil Ierunca, Sorin Iliesiu, Gail Kligman, Nicolae Manolescu, Horia Roman Patapievici, Marius Oprea, Dragos Petrescu, Andrei Pippidi, Romul us Rusan, Stelian Tanase, Constantin Ticu Dumitrescu, Cristian Vasile és Alexandru Zub. A bizottságot az államelnök javaslatára hozták létre. Vladimir Tismaneanu elmondta, jelentésüket idén novemberben adják át az elnöknek, de meglehet, késni fog egykét hónapot. "Szimbolikus a novemberi dátum - mondta a történész - 1946 novemberére valósult meg a teljes kommunista hatalomátvétel." Tismaneanu azt is kifejtette, hogy a bizottság tagjait nem fizetik munkájukért, fizetés csak a bizottság alkalmazásában álló s zakértőknek jár. Hangsúlyozta, az államfő biztosította arról, hogy nem fog politikai nyomást gyakorolni a bizottságra. Leghamarabb júniusban ül össze még egyszer a bizottság, a nyarat a dokumentum írásánakszerkesztésének szentelik. A neves történész min denkit biztosított arról, hogy a tanulmány nemzetközi standardok szerint fog elkészülni. Körülbelül száz oldalnyi lesz, s csak a kommunista időszakra vonatkozik, az 1989es forradalmat nem érinti. Ezzel szemben tartalmazni fogja a kommunista időszak fontos abb személyiségeinek életrajzát, valamint több kiegészítő iratot. Nyilvánosan hozzáférhető lesz, és lehetővé fogja tenni, hogy az ország állampolgárai pontos információkat szerezzenek a kommunista korszakról. Ugyanakkor arra is fog reflektálni, hogy miként hatott a kommunista ideológia a cselekvésre, a kommunista bűnökre. "A bizottság konszenzusos és nem szavazásos alapon fog működni. Munkánk végeredményeként azt szeretnénk, ha Románia európai uniós csatlakozása előtt elítélné a kommunizmust, és »emelt fő vel lépne be«" - mondta Tismaneanu. vissza Térképet készítettek a romániai nemzetiségekről Új Magyar Szó 2006. április 21. Szerző: Gujdár Gabriella Közel háromszáz oldalas felmérést készített az összes hazai kisebbség helyzetéről az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ. A romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó törvények alkalmazása című dokumentumot, amelyet várhatóan kedden hoznak nyilvánosságra, Bukarestben, a hazai sajtóból elsőként az Új Magyar Szó kapta meg. "Ez egy rendkívül átfogó adatbázis" - mondta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. "Betekintést nyerhetünk a romániai kisebbségek jelenlegi helyzetébe, és a továbbiakban lehetős ég nyílik a művelődésügyi, oktatási és tanerőellátási, gazdasági, turisztikai, illetve civil szervezetekkel kapcsolatos információkkal való folyamatos bővítésre - magyarázta Markó Attila, aki már kinevezésekor elhatározta, hogy elkészítteti ezt a felmérést . - Az Európai Bizottság eddigi országjelentéseiben mindig szerepelt az az elmarasztaló megjegyzés, hogy Romániában viszonylag jók a kisebbségek jogait védő törvények, alkalmazásuk azonban nem megfelelő. Ezen akarunk változtatni." Az 1300 területiközigaz gatási egységben, kérdőíves módszerrel végzett kutatás többek között arra nyújt választ, hogy a kisebbségek esetében melyik településen, miként alkalmazzák a kétnyelvű feliratokhoz, helységnévtáblához, az anyanyelvi oktatáshoz, a közintézményekben történő anyanyelvhasználathoz való jogot. A tizennégy - bolgár, cseh, horvát, német, görög, magyar, lengyel, oroszlipován, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán és roma - kisebbségre kiterjedő felmérés a magyarság esetében azt mutatja, hogy 13,25 százalékban semmif éle közigazgatási anyanyelvhasználati jog nem jár. Ez azt jelenti, hogy az 1366 területiközigazgatási egységben élő több mint 190 ezer magyar nemzetiségű hazai állampolgár nem intézheti ügyeit anyanyelvén a közintézményekben. A felmérés arra is kitér, hogy a magyarság
