Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-21
13 alig 23 százaléka él olyan közösségben, amelynek aránya az adott településen nem éri el a 20 százalékos küszöböt, továbbá rámutat, hogy 73 településen az előírások ellenére sincs kétnyelvű helységnévtábla. "Nekünk azt kell megnéznünk, ho l nem tartják tiszteletben a kisebbségek jogait, hiszen a magyar lakosság 75 százaléka például területileg úgy oszlik meg, hogy eléri, illetve meghaladja az adott település lakosságának 20 százalékát" - közölte Markó Attila, aki lapunknak azt is elmondta, hogy a felmérést eljuttatják Vasile Blaga közigazgatási miniszternek, és felkérik a törvényes jogok biztosításához szükséges intézkedések megtételére. A tanulmány ajánlásai között az is szerepel, hogy az új területiközigazgatási egységek létrehozására v onatkozó kérvények elbírálásakor kötelező módon kérjék ki a Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának véleményét is. vissza Sólyom László mozgástere - Mit tehet az államfő a választások után? MNO 2006. április 21. 0:53 Szerző: Néző László Bár a végleges eredményeket csak a második forduló után jó egy héttel ismerhetjük meg, valószínűleg vasárnap éjszaka kiderül, tude bármelyik párt kormányképes koalíciót összehozni, legalábbis számszakilag. Az alkotmányos helyzet egyértelmű: a köztársasági elnök jelöli a következő kormányfőt, de hogy kormány is lesze, azt még nem tudjuk. Mint ismert, a külföldről beérkező szavazatok miatt egy hetet késik a hivatalos végeredmény. Minden választási körzetben, ahol második forduló szükséges, le sz külföldi szavazat is. Ezeket összegyűjtik, s választókörzetenként egy szavazókör szavazatihoz keverik. Amíg a külhoni voksok nem érkeznek meg, ezt a szavazóurnát nem bontják fel, a polgármesteri hivatalokban őrzik őket. Zlinszky János jogászprofesszor – volt alkotmánybíró – szerint ez a rendelkezés alkotmányos szempontból nem kifogásolható. Arra a kérdésre, hogy nem ade alkalmat az egy hetes urnaőrzés visszaélésre, azt válaszolta, hogy a hivatalos szerveknek megvan a maguk felelőssége ezekben az esetekbe n, s bár visszaélést nem lehet kizárni, mindig az ártatlanság vélelméből kell kiindulni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy valahol visszaéltek ezekkel a szavazatokkal, az egyrészt büntetőjogi következményekkel járhat, másrészt végső soron a választás megismé tléséhez is vezethet az adott körzetben. A külföldi szavazatok miatt legalább egy hetet késik a végleges választási eredmény kihirdetése, így csak április végén – május elején tudhatjuk meg, hogy pontosan ki, milyen arányban nyerte a választásokat. Jó ese tben a minden választókörzetben bontatlanul hagyott egyetlen szavazóköri urna nem befolyásolja majd a végeredményt, így vasárnap estére kiderülhet, melyik nagy párt szerezte meg a legtöbb mandátumot. Az alkotmányos helyzet egyértelmű, legalábbis abban az értelemben, hogy a köztársasági elnök feladata, joga a leendő kormányfő jelölése. „A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjá nak elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.” – írja a Magyar Köztársaság Alkotmánya. Ideális esetben – ilyen ritkán van – egyetlen párt annyi mandátumot szerez, hogy egyedül is képes a parlamenti többséget biztosítani. Ilyenkor természetes módon ezen pártból jelöl az államfő. Ennek a helyzetnek azonban elég kicsi a valószínűsége a mostani választásokon – bár természetesen nem lehetetlen. Sokkal valószínűbb, hogy egyik vagy másik nagy párt csak annyi képviselői hellyel rendelkezik majd, hogy valam elyik kisebb párttal közösen, koalícióban tudja a többséget biztosítani. Amennyiben az MSZP győz, az SZDSZszel való együttműködésük „le van zsírozva”, így nyilvánvalóan ők alakíthatnak kormányt. Legalábbis az eddigi információk szerint, bár nem valószínű, hogy éppen most makacsolná meg magát a liberális párt, még akkor sem, ha Gyurcsány lényegében a televízió kamerái előtt rúgta ki oktatási miniszterüket. Bonyolultabb a helyzet, ha a Fidesz szerez többséget, de csak az MDFfel együtt tudna kormányt alakít ani. A fórumos politikusok ellentmondó nyilatkozataiból nem derült ki egyértelműen: ebben az esetben koalícióra lépnéneke vagy sem. Zlinszky jános alkotmányjogász az MNOnak úgy nyilatkozott, hogy a köztársasági elnök ebben az esetben is fideszes – vagy a Fidesz által ajánlott – politikust kérne fel kormányalakításra, legfeljebb az nem tudna kormányt alakítani. Ekkor vissza lehet adni a megbízást. Ilyen egyébként megtörténik elég gyakran szerte a világban. Ilyenkor újabb személyt jelöl az államfő, akiről a zt remélheti, hogy sikeres koalíciós
