Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-15
5 Élénken foglalkoztatja a romániai közéletet a volt kommunista titkosszolgálat, a Securitate dossziéinak nyilvánosságra hozatala. A tisztújításon átesett b ukaresti átvilágítóbizottság minden eddig lezárt, ám „gyanúsnak számító” esetet kész újravizsgálni. Heves reakciót és aggodalmat egyaránt kiváltott Bukarestben Traian Basescu román államfő minap tett kijelentése, miszerint „nagy meglepetések” várhatók a Ceausescudiktatúra titkosszolgálati dossziéinak teljes feltárása nyomán. Tetézte a politikusok körében tapasztalható riadalmat Claudiu Secasiu, a Securitate irattárát átvilágító bizottság nemrég megválasztott elnöke is, aki leszögezte: új adatok napvilágr a kerülése esetén a testület kész felülvizsgálni korábbi, bizonyos személyek feddhetetlenségét bizonyító döntéseit. Ezáltal Bukarestben gyakorlatilag kezdetét vette a 16 éve várt „boszorkányüldözés”, amelynek immár az is zöld jelzést ad, hogy a román hírsz erzőszolgálat (SRI) több mint 1,3 millió szekusdossziét bocsátott az átvilágítók rendelkezésére. Ion Stan, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának elnöke felszólította az államfő által irányított legfelső védelmi tanácsot: tegye hozzáférhet ővé a politikusok és állami tisztviselők doszsziéit, információi szerint ugyanis számos dokumentumot még 1999ben titkosítottak. Radu Timofte SRIigazgató ezt cáfolta. vissza Halasztott áldás - Tizenegy és fél millióra fog yatkozhat a Kárpátmedencei magyarság Magyar Nemzet 2006. április 15. Szerző: Novák Miklós Merre tart Magyarország, a magyar nemzet? A népesedés helyzetét vizsgálva egyértelmű a válasz: a szakadék felé. Még néhány, a mögöttünk hagyott időszakhoz hasonló keserves évtized, s nem a vita tárgya, hanem alanyai válnak kérdésessé. Mindez statisztikai örvényszerűségekre alapozható becslés. Sőt Kárpátmedencei léptékben több helyütt már szörnyű valóság: a honvesztés nem a jövő fenyegetése, hanem a múlt lezárása. A magyarok számának (ezer főben) és a teljes népességhez vett arányának változása négy határon túli régióban Év Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság lélekszám % lélekszám % lélekszám % lélekszám % 1910 1660 31,6 884 30,3 18 5 30,6 417 31,5 1920 1660 32,5 651 21,7 111 17,3 371 27,2 1930 1480 26,7 592 17,8 109 15,4 - - 1941 1700 28,9 879 - 245 18 ,8 - - 1950 1480 25,7 355 10,3 - - 436 25,5 1960 1610 25,9 519 12,4 146 15,6 - - 1970 1480 23,9 552 12,1 - - 424 21,7 1980 1600 22 559 11,2 154 14,6 - - 1990 1590 20,8 567 10,8 156 12,5 341 16,9 2002 1448 19,6 521 9,7 152 12,1 1290 14,3 A magyar népesedés meglehetősen rossz tendenciája egyre szélesebb körben ismert és aggodalomra okot adó probléma. Szakolczai György a Magyar Nemzet február 23i számában kiváló írásban (A népesség fogyása és bővülése ciklusoktól függ) elemezte az elmúlt ké t és fél évtized jelenségeit, és túllépve a sommás véleményen, miszerint évtizedek óta folyamatosan fogy hazánk lakossága, egyre kevesebb gyermek születik, kimutatta, hogy a politikai légkör jelentős hatással volt – sőt kijelenthetjük: van és lesz – a gyer mekvállalási kedvre. Tételeit megszívlelve érdemes a határon túlra is kitekinteni, mert a katasztrófával fenyegető demográfiai helyzet össznemzeti kérdés. A tényleges népszaporulatot alapvetően három tényező befolyásolja: a természetes népszaporulat (a szü letések és elhalálozások különbsége), a vándormozgalmak, valamint a beolvadás egyenlege. Ám ezen adatok általában csak további számsorokkal együtt értelmezhetők, belőlük csak a szakemberek képesek azonnali következtetéseket levonni. A probléma gyökere egye tlen mutató segítségével megragadható: a teljes termékenységi arányszámmal, vagyis az egy nőre egész életében jutó élveszülések átlagos számával, amit a köznapi szóhasználatban átlagos gyerekszámként is emlegetnek. Erről köztudott, hogy kiegyensúlyozott ko rösszetételű populációban 2,1 körüli értéknek kell lennie ahhoz, hogy az adott népesség száma ne változzon. Szakolczai György is elsősorban ezt a mutatót használta az egy emberöltővel ezelőtti demográfiai változások érzékeltetésére. Elemzésének kiindulópon tja 1980. Magyarországon akkor 1,92 volt a teljes termékenységi arányszám. Szakolczai György a népesedés szempontjából derűlátóbb és borúlátóbb időszakokat különböztet meg. A lajstromot érdemes még egyszer végigtekinteni (évszám – teljes termékenységi arán yszám): 1980 – 1,92; 1982 – 1,78; 1983 – 1,73; 1985 – 1,83; 1988 – 1,79; 1989 – 1,78; 1991 – 1,86; 1994 – 1,64; 1998 – 1,33; 2002 – 1,31;
