Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-07
9 Népszabadság • Kácsor Zsolt • 2006. április 7. A 47 milliós Ukrajnában az alig 110 ezer magyar nemzetiségű kárpátaljai magyar választópolgár politikai értelemben súlytalan és jelentéktelen minoritás: Kijevből, az ukrán fővárosból nézve szinte láthatatlan kisebbségről van szó. Habár az elmúlt választási ciklusokban mindig akad t egyegy magyar politikus a verhovna radában - az ukrán parlamentben , az ő felszólásaik súlyát sokszor nem is az általuk képviselt kisebbség, hanem az ukrán politikai elit által mögéjük gondolt magyarországi - tehát európai - kormányzati vagy diplomácia i hátország határozta meg. A közelmúltban lezajlott ukrán parlamenti és helyhatósági választás azonban alaposan felülírta az eddigi helyzetet. Először is: ezután nem lesz magyar tagja a verhovna radának, mivel egy tavalyi törvénymódosítás szerint csak or szágos pártok országos listájára lehetett szavazni, márpedig egy magyar kisebbségi párt Ukrajnában soha nem tudna annyi támogatót és voksot öszszeszedni, hogy átlépje a bejutási küszöböt. Másodszor pedig (és ez az előzőnél sokkal fontosabb fejlemény): az 1 ,2 milliós Kárpátalján a lakosság 12 százalékát kitevő magyarság a helyhatósági választáson képtelen volt etnikai egységet felmutatni. A magyar választók alig hatvan százaléka voksolt, s közülük húsz százalék vagy ukrán pártokat támogatott, vagy rontott sz avazólapot dobott az urnába. Mindössze hatvan százalék szavazott a két, egymással versengő magyar párt valamelyikére. Az eredményekről annyit: a Kovács Miklós által vezetett Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség - Ukrajnai Magyar Párt (KMKSZUMP) öt ma ndátumot szerzett a kilencventagú kárpátaljai megyei tanácsban, és képviselőket küldhet több járási és városi tanácsba például Beregszászon, Csapon, Munkácson, Nagyszőlősön, Técsőn és Ungváron. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Magyar Demokrata Pártja (UMDSZUMDP) négy tagot delegálhat a megyei tanácsba, képviselőket juttatott be az ungvári, nagyszőlősi és beregszászi járásba, valamint a beregszászi és a técsői városi tanácsba. Az UMDSZUMDP vezetője, Gajdos István nyerte meg a beregszászi polgármesterválasztást, ahol a KMKSZUMP jelöltje a harmadik helyet szerezte meg. A KMKSZnek nincs különösebb oka az örömre, hiszen a kárpátaljai 68 magyar többségű önkormányzat vezetője közül 45 az UMDSZ irányvonalát támogatja, és a magyarlakta települések helyi ké pviselőtestületeinek csaknem 70 százaléka tagja az UMDSZnek. Mindez azonban nem feledteti azt a tényt, hogy a kárpátaljai magyarság alacsony számban vett részt a választáson, és a magyarok jelentős része nem szavazott a két magyar pártra. Vagyis ezután teljes joggal teheti fel a kérdést az ukrán nagypolitika: tényleg komolyan lehete venni a kárpátaljai magyarság érdekeit, szándékait, politikai elképzeléseit és követeléseit, ha magukat a kárpátaljai magyarokat ennyire nem érdeklik a saját érdekeik, szán dékaik, politikai elképzeléseik és követeléseik? Mit kezdjen a többség egy olyan kisebbséggel, amely még egy választáson sem képes magát százszázalékos etnikai kisebbségként meghatározni és megjeleníteni? Lássunk egy konkrét példát: egy új, tisztán magya rok lakta felsőtiszai járás kialakításának kérdését. Ennek az ügye Kárpátalján évek óta napirenden van, mivel a megyében jelenleg egyetlen járásban - a beregszásziban - van magyar többség, míg a többi tizenkettőben a magyarok kisebbségben élnek. Logikus a gondolat, hogy miért ne lehetne őket egy új közigazgatási egységben egyesíteni, aminek az eldöntése nem a magyarokon, hanem az ukrán nagypolitikán múlik Kijevben. S vajon megkérdezhetie ezek után az ukrán nagypolitika a magyaroktól: hiszen minek nektek s aját, önálló közigazgatási egység, ha ti szétszóratva sem vagytok képesek összetartani? Bizony, megkérdezheti. S mit lehet erre felelni? Az Ukrajnában élő magyarok közül sokan reménykednek abban, hogy az ország belátható időn belül az Európai Unió tagja lesz, hiszen a tagság számos kisebbségi kérdésre végleges választ adhat. De Ukrajna állítólagos uniós tagsága egyelőre a messzi távolba vész, s talán soha nem is következik el. Ha elkövetkezik a tagság, ha nem, Kárpátalja mégiscsak az ország stratégiai jel entőségű térsége marad. (Lám csak, maga Viktor Juscsenko ukrán elnök nagyon is tisztában van Kárpátalja jelentőségével: a legfrissebb hírek szerint az államfőnek a választás utáni első hivatalos belföldi útja Kárpátaljára vezet, Ukrajnában ugyanis összesen három olyan régió volt - s a három közül az egyik Kárpátalja , ahol győzött Juscsenko elnök Mi Ukrajnánk Blokkja.) Kárpátalja az ország nyugati kapuja, az a régió, amely a külföldi tőke beáramlási listáján a második helyet foglalja el. Ez felértékeli a z itteni magyarság jelentőségét és szerepét. Minden józan, a politizálástól nem megfertőzött
