Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-30
6 demokrata Basescu és a liberális Calin Constantin Anton Popescu Tariceanu miniszterelnök közötti politikai küzdelem egyik legfőbb tétje állítólag az, melyikük vonja ellenőrzése alá a titkosszolgálatokat. A CNSAS azzal a feladattal látott napvilágot 1999ben hosszú vajúdás után, hogy az 1989. december 22ig (Ceausescu kommun ista diktátor bukásáig) összeállított iratcsomókat az állampolgárok számára hozzáférhetővé tegyék. Constantin Ticu Dumitrescu, a volt politikai foglyok szövetségének elnöke, volt szenátor már 1990ben kezdeményezte, hogy minden politikai dossziéhoz szabado n hozzá lehessen férni. Az általa kezdeményezett törvénytervezet egy évtizedes kálvária után teljesen kilúgozódott, az 1999ben született 187. számú törvény már nem is hasonlított az eredeti tervezethez. A mai belföldi hírszerző szolgálat, az SRI e tö rvényre hivatkozva függesztett fel minden kutatási lehetőséget, ezután hozták létre a berlini Gauck intézet mintájára a CNSASt. Ez a testület azonban sokáig volt kénytelen huzakodni a SRI levéltárával, amely nem volt hajlandó kiadni bizonyos iratcsomókat, "állambiztonsági okokra" hivatkozva. A 2004 végén államfővé választott Basescu ígéretet tett a probléma orvoslására. Utasítására tavaly decemberben átszállítottak a CNSAS irattárába mintegy másfél millió dossziét a hírszerző hivatal archívumából, de több mint százezer dosszié továbbra is titkosított marad. E felemásra sikeredett nyitás közepette egyre gyakrabban mondják Basescuról, hogy teljes mértékben ellenőrizni akarja a titkosszolgálatokat. Salamon Márton László, az Új Magyar Szó felelős szer kesztője kifejti egyik írásában: Basescu bizonyára tanult egyik elődje, Emil Constantinescu kudarcából. Constantinescu arra panaszkodott mandátuma vége felé, hogy ´legyőzte a titkosrendőrség´. "Ezt megelőzendő, Basescu lepaktált a szolgálatokkal, és ezt az is jelezte, hogy Radu Timofte SRIelnököt általános meglepetésre meghagyta hivatalában" - írja a szerző. Általános a vélekedés, hogy az államfő nem volt érdekelt Constantin Ticu Dumitrescu CNSASelnökké választásában. Egy sajtónyilatkozatában Dumitre scu kifejezte meggyőződését a testületben lezajlott elnökválasztási "puccs" után: a demokraták (és Basescu) előre megtervezett politikai "aknamunkájának" eredménye ez. Az államelnök ugyanakkor tagadta, hogy bármilyen köze lenne az ügyhöz. Dumitrescu n éhány nappal ezelőtt, amikor a koalíciós megegyezés ismeretében még biztosnak tűnt elnöki tisztsége, kifejtette az erdélyi Krónikának, hogy szándékában áll javítani a kutatás lehetőségeit a levéltárakban. Katasztrófának minősítette a volt szekusok jelenlét ét a mai közéletben. Varga Andrea, a tizenkét éve Romániában élő és kutató magyarországi történész készítette az interjút Dumitrescuval. Ő mindeddig egyedüli magyarként jutott be a SRI irattárába; most már ő is a CNSAS archívumában folytathatja tevéke nységét. Az MTI érdeklődésére leszögezte: a CNSASban történt szavazás mögött szerinte is az a törekvés áll, hogy Basescu erősítse saját hatalmát és a demokrata párt befolyását. A történész szerint a mai közéletben nincs is szándék a teljes átvilágítá sra. Az utóbbi időben például felmerült - emlékeztet , hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolókat és az egyházi személyiségeket fel kellene menteni az átvilágítás alól. Varga Andrea szerint köztudott, hogy e két kategóriában mindig is sok volt az "együttműködő". Utalt a már említett interjúra, amelyben Dumitrescu elmondta: "Mikor híre ment, hogy a CNSAS elnöke leszek, több egyházi vezető is felkeresett". A magyar kutató úgy véli: nem véletlen egybeesés, hogy a CNSASban lezajlott szavazás napj án megcsonkítva fogadták el a szenátus jogi és emberjogi bizottságában az átvilágítási törvénytervezetet, azaz éppen a papok átvilágíthatóságát előirányzó részt vették ki. vissza Az ukrán elnök pártja jövő pénteken dönt a k oalícióról Kijev, 2006. március 29., szerda (MTI/ITARTASZSZ) - Jövő pénteken dönt a Viktor Juscsenko ukrán elnököt támogató Mi Ukrajnánk (NU) párt arról, hogy a parlamentbe bejutott politikai erők közül melyikkel lép koalícióra - döntött a NU vezetősége. A szerdán született döntés értelmében az NU egyik vezető testületének, a párttanácsnak az ülésén határoznak majd a koalíciókötésről. A tanács a hét végi parlamenti választások előtti kampányidőszakra átadta a p olitikai döntéshozatal jogát a pártelnökségnek és a kampánystábnak, a koalíciókötésre vonatkozó megállapodás azonban nem írható alá anélkül, hogy a tanács is áttekintené e kérdést. Juscsenko kedden már megkezdte a tárgyalásokat a parlamentbe jutott pár tok vezetőivel az új kormánykoalíció megalakítására való felkészülés jegyében. Juscsenko hangsúlyozta a tárgyalások előtt: a választások hivatalos eredményének híján csak előzetes jellegű konzultációkra kerül sor, s majd a koalíció létrehozását célzó tárgy alásokon kell megvitatni a szövetség kialakításához szükséges elveket és értékeket. Az ukrán központi választási bizottság még szerda reggel sem közölte a hivatalos eredményt. A szavazatok 93,27 százalékának összesítése alapján az ellenzéki Viktor Janu kovics vezette Régiók Pártja áll az első helyen a
