Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-30
7 voksok 31,27 százalékával. A második helyre Julija Timosenko Tömbje került 22,49 százalékkal, míg az NU 14, 48 százalékkal a harmadik. Az ukrán politikai pártok és szövetségek 27 millió hrivnyát (közel 5,3 millió dollárt) költöttek a választási kampány alatt a regionális médiumokban politikai hirdetésekre - közölte szerdán Ivan Csiz, az országos televíziós és rádiótanács elnöke. Az állami tömegtájékoztatási eszközök a három első helyre befutott politikai erőnek szentelték a legtöbb figyelmet. A hét végi választás a legdrágább volt Ukrajna történelmében, költségvetése meghaladta a 200 millió dollárt. vissza Új alapokra kell helyezni a magyar kisebbségpolitikát a köztársasági elnök szerint - ÖSSZEFOGLALÓ Borsos Sándor, az MTI különtudósítója jelenti: Helsinki, 2006. március 29., szerda (MTI) - Új alapokra kell helyezni a magyarországi kisebbségpolitikát és ehhez fel kell mérni a szomszédos országokban a rendszerváltozá s után felnőtt magyar nemzedéknek az anyaországgal szembeni elvárásait - mondta Sólyom László köztársasági elnök szerdán Helsinkiben, miután tárgyalt finn partnerével, Tarja Halonen elnök asszonnyal. Az államfő a kétoldalú kapcsolatokon kívül főleg a f innugor együttműködésről, a "zöld elnökök" informális hálózatának tervéről, valamint az Európai Unió jövőjéről, a regionális közösségeknek az EUn belüli szerepéről folytatott eszmecserét az 5,2 millió lakosú Finnország fővárosában. A januárban hat évre új jáválasztott Halonen köztársasági elnökön kívül találkozott Matti Vanhanen miniszterelnökkel, Paavo Lipponen parlamenti elnökkel és Helsinki város vezetőivel. A Tarja Halonnel közös sajtótájékoztatón Sólyom László hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgál ni az eddigi magyar nemzetiségi politikát, helyzetfelmérésre van szükség. - Tizenöt évvel a rendszerváltozás után pontosan fel kell mérni, hogy az új nemzedék, amely már nem a szocializmusban, hanem a demokráciában nőtt fel, amelyet már nem tart össze a fe nyegetettség, hanem szelíd asszimilációban él, milyen igényekkel lép fel az anyaországgal szemben, miért és hogyan akar magyar maradni, a korábbi elnyomás megszűnése után milyen alapon képzeli el megtartani magyarságát, s az új kisebbségi politikának minde rre tekintettel kell lennie - mondta. Az államfő szerint a mostani mechanizmusok a rendszerváltozás előtti időkből származnak. - Az eddigi nemzetiségi politika "túlságosan beleragadt abba, hogy vannak külföldi szervezetek, amelyeket kiki segélyez", s "jelentős összegek mennek el anélkül, hogy voltaképpen tudnánk, mennyire hatékonyak és valóban jóra fordítjuke". Sólyom úgy tekinti ezt a kérdést, mint elnöki ideje egyik programját. A köztársasági elnök meggyőződése szerint önmagában a kulturális seg ítség nem elég, a határon túli magyar társadalmak fennmaradásához az szükséges, hogy teljes társadalmi vertikum épüljön fel, vagy maradjon meg, ahol már van. Legyen a kisebbségnek gazdasági ereje, legyenek szakmunkásai, vállalkozói, értelmisége, politikai és társadalmi intézményei. Magyarország számára modellként szolgál a finnországi svéd kisebbség helyzete - mondta Sólyom László, utalva arra, hogy az alig 56 százalékot kitevő svédajkú népességnek egy "történelmi ígéretet betartva" Finnországban mega dnak minden olyan jogot, amely másutt legfeljebb csak a 2030 százalékot kitevő kisebbségeknek jár. Egy finn újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt a kettős állampolgárságról tartott 2004es népszavazá s, "a határon túliak kérdése, úgy látszik nem érdekelte eléggé a magyar társadalmat". - Azóta magyar belpolitikában elhalványult ez a téma, a mostani választási kampányban egyik párt sem merte zászlajára tűzni - állapította meg. Utalt arra, hogy a kettős á llampolgárságnak uniós tagállamok között legfeljebb érzelmi értéke lehet, míg az unión kívüli államokban élő kisebbségek esetében gyakorlati következményei vannak. A határon túli magyar kisebbségek helyzetével kapcsolatban Sólyom László elmondta, az E urópai Unió elnöki tisztét 2006 második felében ellátó Finnország elnöke egyetértett vele abban, hogy a tagjelölteken a legszigorúbban számon kell kérni minden kritériumot, így a nemzetiségek jogaival kapcsolatos elvárásokat is. A elnökök hangoztatták, hog y mindketten erős Európa hívei. Az EU délkeleti bővítését, illetve a nyugatbalkáni rendezést illetően a magyar köztársasági elnök felajánlotta Magyarország segítségét, helyismeretét. Hangsúlyozta, hogy a balkáni rendezés csak akkor lehet igazán stabil , ha az az ottani népek történelmének és mentalitásának ismeretében történik. Beszélt vendéglátójával arról is, hogy a koszovói menekültek várhatóan a Vajdaságba kerülnek, s hogy a koszovói szerbeknek adott jogokat érvényesíteni kell Szerbia területein, íg y a Vajdaságban is. A két ország kapcsolatait az államfők kiválónak nevezték, Tarja Halonen szerint "köztudottan problémamentesek, de számos lehetőséget tartalmaznak". A magyar elnök azt tapasztalta mind Észtországban,
