Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-28
28 Pozsony titkolózik Bugár előtt Magyar Nemzet 2006. március 28. Jóllehet már közel két hónapja Bugár Béla gyakorolja a szlovák parlament házelnöki joga it, Ladislav Pittner, a szlovák titkosszolgálat igazgatója mégsem hajlandó megosztani vele a legmagasabb közjogi méltóságoknak kijáró titkosszolgálati információkat. Pavol Hrusovsky, a korábbi házelnök akkor adta át az addig parlamenti alelnökként tevékeny kedő Bugárnak a házelnöki poszthoz tartozó teljes jogköröket, amikor kereszténydemokrata pártja kilépett a kormánykoalícióból. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke sérelmezte a titkosszolgálat iránta tanúsított bizalmatlanságát, ezért levében kérte a kormány főt, hogy az ország biztonsági testületének elnökeként rendezze az ügyet. Mikulás Dzurinda azt mondta: semmi sem indokolja, hogy Bugár ne kapja meg azt, ami neki is kijár, de mielőtt végső döntést hozna, még szakértőkkel kíván konzultálni a kérdésről. vissza Etnocsapdában az RMDSZ Hírszerző.hu 2006. március 28. 08:55 Szerző: Parászka Boróka A Bolyaivita politikai vitává nőtte ki magát. A romániai magyar sajtóban a kezdeményezést a "mozgósítás" sikertörténeteként említ ik. Senki sem tudja azonban, hogy tulajdonképpen ki és mi mellett mozgósít az, aki mozgósít. A hétvégén Budapesten járt a román miniszterelnök. Azt is mondhatnánk, hogy örvendetes esemény volt, hiszen a románmagyar viszonyokra nem jellemzőek a gyakori mu nkalátogatások. Ám a közös kormányülés után, a várakozásokkal ellentétben, a magyar kormány Romániát érintő külpolitikája nem változott meg különösebben. A megkötött együttműködési szerződések nyomán csendben, szinte észrevétlenül folyik némi közös munka. De Románia és Magyarország egymáshoz való viszonya még mindig csak belmagyar probléma marad. Egészen pontosan: a mindenkori magyar kormány és ellenzék viszonya a mindenkori RMDSZhez és ellenzékéhez. Ezt a viszonyt pedig az egytémás politika uralja, mely témát rendszerint nem az RMDSZ, nem az SZDSZ és nem az MSZP határozza meg. AZ RMDSZnek akkor lett látható ellenzéke, amikor az autonómiavita kapcsán a Magyar Polgári Szövetség, majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács meg tudt a határozni önmagát. Ez volt az első és egyetlen olyan politikai cél, amellyel alternatívát tudtak kínálni az RMDSZ mellett. Az RMDSZ nem gondolkodott sokat: bekebelezte az autonómiaprogramot, s azt némi finomítással (kulturális autonómia formájában) képv iselte is a román parlamentben. Az RMDSZ azonban nem, és elsősorban nem az autonómiaprogramjával van jelen a román politikai életben, ha az elvárhatóbbnál lassabb ütemben is, de lassan kiépült mögötte egy szakpolitikai háttér. Ezzel a bekebelezéssel csa k időt nyert a szövetség, csatát nem. Az autonómiatéma után újabb olyan lehetőséget keresett magának ellenzéke, amellyel pozicionálhatja magát, amely általános támogatást élvez, s amellyel sikeresen tarthatja sakkban az RMDSZt. Az újabb botránykő: az áll ami magyar egyetem ügye. Kolozsváron ugyan működik a BabesBolyai Tudományegyetem, de az itt folyó magyar nyelvű oktatással nincsenek megelégedve azok, akik önálló magyar egyetemet követelnek. Az önálló magyar egyetem létrehozásáért létrejött egy, egyelő re magánkezdeményezésként működő csoportosulás: a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A BKB többrendbeli kifogással él a jelenlegi közös intézmény működésével szemben (alulreprezentáltak a magyar diákok az oktatásban, nem jól szervezett az oktatás, nem mindenho l és minden szinten lehet magyarul tanulni, hiányzik a magyar kultúra szimbolikus jelenléte az egyetemen). Céljai között az önálló magyar karok létrehozása ugyanúgy szerepelt, mint hosszabbrövidebb távlatban az önálló Bolyai Egyetem létrehozása. A követe lést az egyetemi vezetés ellentmondásosan fogadta. A román nacionalista tábor nem értette és nem fogadta el, hogy mire jó a leválás: azonnal szeparatizmust kiáltottak. Ugyancsak értetlenkedtek azok, akik az
