Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-28
27 A finnugor együttműködésről tárgyalt Sólyom László köztársasági elnök tallinni vizitjének első napján. A gazdasági szempontból rendkívül sikeres Észtország az utóbbi évtizedben látványosan leszámolt a kommunizmus minden maradványával. Magyarország, Észtország és Finnország közösen kíván segíteni a nehéz helyzetben lévő oroszországi finnugor népeken, egyrészt úgy, hogy képviseli g ondjaikat az Európai Unióban, másrészt Moszkvával együttműködve keresi azokat a lehetőségeket, amelyek az identitás megőrzésére ösztönzi távoli rokonainkat. Sólyom László egyebek mellett erről is tárgyalt észt kollégájával. A megbeszélésen felmerült egy Ta llinntól Budapesten át az Adriáig vezető autópálya terve. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón lapunk azt kérdezte Arnold Rüütel észt államfőtől, hogy ártotte a magyar – észt kétoldalú kapcsolatoknak a Gyurcsánykormány látványos összeborulása Vlagyimir Putyinnal. Sólyom László vendéglátója elmondta, minden ország, így Észtország is a maga útját járja a diplomáciában, Tallinn elsősorban a gazdasági együttműködés erősítésére törekszik Moszkvával. Arnold Rüütel egyébként különleges figurája a balti állam po litikájának. Bár a szovjet időkben ő irányította az akkori tagköztársaságot, mégis aktívan részt vállalt a függetlenségi törekvésekben, kommunista múltját sikerült jóvátennie. Ráadásul egy jobbközép párt jelölte államfőnek. Észtország a függetlenedés után végérvényesen szakított a kommunizmussal. Mint az észt köztársasági hivatal egyik tanácsosa elmondta, a kis balti államban nincs posztkommunista parlamenti párt, de még a baloldali megnevezést is kerülik a politikai formációk. A rendszerváltást leginkább j elképező jogszabályok mindegyike a kommunizmus elítélésével kezdődik, s a politikusok nyíltan és határozottan nyilvánítanak véleményt máshol kínosnak számító kérdésekben is. Andrus Ansip miniszterelnök, akivel tegnap szintén tárgyalt Sólyom László államfő, egy tavalyi megemlékezés kapcsán egyértelműen védelmébe vette azokat az észt katonákat, akik a II. világháború végén a náci német hadsereg oldalán harcoltak. „Ebben a háborúban nem volt sem jó, sem rossz oldal. Azoknak az államoknak, amelyek megszállták É sztországot, egyike sem ismerte el az észt nép akaratát” – fogalmazott a kormányfő. Észtországban a kommunizmus bűneinek megítélésében nincs vita. Az Európai Parlament észt néppárti delegációjának vezetője egy nyilatkozatában megfogalmazta: „nincs kettős m érce, amely egyébként jellemző Európában, ahol a kommunizmus áldozatai mintha másodosztályú áldozatok lennének”. vissza Értékközösség és felelősség - A Fidesz külügyi programjában össznemzeti stratégiát sürget Magyar Nemze t 2006. március 28. Cél az egyenrangúság. Magyarország számára az egyenlő elbánás, az egyenrangúság elérése a cél, az, hogy egyszer s mindenkorra eltűnjön a régiek és az újak közötti megkülönböztetés – szögezi le többek között a Fidesz választási program jának külkapcsolatokkal foglalkozó része. Az irat részletesen taglalja az uniós tagságban rejlő lehetőségeket, az atlantizmussal, a regionális politikával, a biztonsággal, a nemzeti összetartozással és a külgazdasággal kapcsolatos kérdéseket is. (MN) A mo stani programban nincs alapvető eltérés a nyolc évvel ezelőttihez képest, hacsak az értékek fokozottabb hangsúlyozását nem tekintjük annak – jelentette ki a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség választási programjának külügyi részéről szóló előadásában Marton yi János. A polgári kormány volt külügyminisztere volt a fő szónok a Gellért Szállóban rendezett tegnapi konferencián, ahol a párt külügyi vezérkara részletesen is ismertette elképzeléseit. A Bába Iván volt külügyi államtitkár moderálta rendezvényen felszó lalt Magyarics Tamás, Szájer József, Győri Enikő, Németh Zsolt és Bíró Gáspár. Martonyi János rámutatott, hogy a polgári oldal hisz az univerzális és abszolút értékekben, tiszteletben tartja az egyéni és közösségi jogokat. Fontosnak nevezte, hogy a közeljö vőben külpolitikai stratégia szülessen. Mint mondta, ehhez valamennyi hazai politikai erő egyetértése szükséges. Közös értékeinket jelenleg az atlanti szövetség védelmezi a leghatékonyabban – szögezte le a volt külügyminiszter, hozzátéve, hogy a tagországo k közötti szolidaritás is az értékközösségen nyugszik. Martonyi János részletesen beszélt a választási program három alapvető elvéről, a beilleszkedésről, az együttműködésről és az összetartozásról. Az integrációs folyamatba illeszkedés hazánk alapvető érd eke, és ezzel együtt olyan fontos ügyekben is meg kell szólalnunk, mint az egyenlő elbírálás felgyorsítása, az unió forrásainak igénybevétele, a közös európai mezőgazdasági- és energiapolitika. A volt külügyminiszter felhívta a figyelmet a visegrádi együtt működésre, a magyar – lengyel barátságra és a délkeleteurópai kapcsolatrendszerre is. Szólt a nemzeti összetartozás erősítéséről, az autonómiáról és az egyéni eljárás alapján megszerezhető magyar állampolgárságról. Végezetül leszögezte: a Fidesz soha nem ka pcsolta össze a kettős állampolgárság ügyét a választójoggal. vissza
