Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-28
18 Németh Zsolt felkavarta a kedélyeket Újvidéken Németh Zsolt legutóbbi vajdasági látogatása során egy elejtett mondatával felkavarta a kedélyeket az újvidéki tartományi hatalom berkeiben. A monda t valahogy így hangzik: a stabilitás érdekében legalább olyan fontos a koszovói szerbek autonómiája, mint a vajdasági magyaroké. Maga a felvetés nem új, olyannyira nem, hogy hónapok óta folyik körülötte a vita a vajdasági magyar pártok között. Az újdonság az, hogy a szerbek Németh Zsolt kijelentését úgy értékelt ék, hogy egy magas rangú magyar tiszségviselő ténylegesen odaállt az autonómiakövetelők mellé. Ismeretes, hogy a vajdasági hármak (VMDP, VMDK és MPSZ) a Kosovo státusával kapcsolatos nemzetközi tárgyalások megkezdése előtt, a múlt év novemberében rámutatta k: a Kosovo státusának rendezésével párhuzamosan, az egyidejűség és a viszonosság elvei alapján a szerbiai kisebbségeket is hozzá kell juttatni a nemzeti alapú autonómiához. Az egyidejűség és a reciprocitás elveinek hangoztatása kézenfekvő politikai állásp ont, hiszen a Kostunicakormány a kosovói szerbek számára elfogadott autonómiatervezetében szereplő döntéshozatali mechanizmust – a szerb politikai színtéren elismerten – a VMDP magyar (perszonális) autonómia modelljének alapelveit elfogadva mintázta meg. De a reciprocitás elvének alkalmazását nem ezért kértük. Szerbia déli részében Kosovo leválása után is maradnak jócskán albánok. Akik szintén autonómiát követelnek. S akiket támogat mind Pristina, mind pedig Tirana. Itt akarunk reciprocitást. Ha Szerbia a délszerbiai albánoknak megadja az autonómiát, miért ne adná meg a vajdasági magyaroknak is. Másrészt, az egyidejűség követelése sem az ördögtől vétetett. Természetes, hogy amikor a nagypolitikában zajlanak az események az összes érdekelt megnyilatkozik. Ezen felül a nemzetközi közösségnek is jobb, ha a térség problémáit egy csomagban segít megoldani. Mindezt figyelembe véve a hármak úgy döntöttek, hogy a magyar autonómia ügyében, akár csatlakozik a VMSZ akár nem, odafordulnak az ENSZ Kosovo státusának meg határozásával megbízott főtárgyalójához Ahtisaarihoz. Igaz, ezt a folyamatot a Civil Mozgalom által a VMSZ elutasító magatartását korrigáló kezdeményezés egy kicsit lelassította, de miután a VMSZ másodjára nem vállalta a szerb bizalmi minimum megtagadását és az autonómiakövetelések közös képviseletét, nincs mit várni. A vajdasági „hatalom” gyors reakciója Mivel magyarázható a jelenlegi vajdasági koalíciós szerbmagyar vegyes „hatalom”, a tisztségviselői kar, egységes és gyors reagálása? Nem mintha annak idején a hármak nem kapták volna meg a magukét. Pajtić a belgrádi Đinđić, majd Tadićféle Demokrata Pártnak akkor még alalenöke, és a vajdasági végrehajtó tanács (ez lenne a kormány) elnöke kimondta: etnikai autonómiára a hármak a Vajdaságban semmiképpen ne számítsanak. Németh Zsolt újvidéki megnyilatkozását a VMSZszerb vajdasági koalíció új veszélyként értékelte. Először történt meg ugyanis, hogy egy vajdasági magyar koncepciót a hivatalos Budapest is megerősíti. Igaz, Németh Zsolt a magyar törvényhozásb an „csak” a külügyi bizottság elnöke, de markáns politikusként – a választások kimenetelétől függetlenül – van szava ezekben az ügyekben. Gyorsan kellett tehát felelni: a vajdasági koalíciós hatalom számára nem a magyar autonómia, hanem a Vajdaság autonómi ája a fontos. Kostreš a vajdasági képviselőház elnöke ellenőrző látogatást tett Budapesten, majd miután ott – úgy látszik – nem kapta meg a szokásos egyértelmű támogatást, Újvidéken folytatták a „vajdasági autonómia védelmében” kezdett akciósorozatot. Hog y az egész megmozdulásnak nagyobb politikai súlya legyen, az Kostres elnök meghívta a tartományi képviselőházba a nemzeti tanácsok elnökeit is. Csak éppen a Kisebbségi Bizottság VMDPés elnökének László Gyulának a meghívója „veszelődött” el. Nem csoda. A m ásságra ugyanis ezen az összejövetelen nem volt szükség. Cél volt az volt, hogy a részvevők kinyilvánítsák: ezek a vajdasági testületek részt akarnak venni az új szerb alkotmány kidolgozásában. Kostres kijelentette: a tartományi adminisztrációnak érdekébe n áll, hogy az új szerb alkotmánnyal „jóvátegyék azokat az igazságtalanságokat, amelyeket Vajdaságnak okoztak 1988ban, és az 1990ben elfogadott alkotmánnyal”. Az új szerb alkotmányban a Vajdaságot, mivel „multinacionális” jellege van „modern európai régi óként” kell meghatározni – állapították meg az összejövetelen. Ennyi. A kisebbségi közösségek pedig örüljenek, hogy élnek.
