Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-28
19 Az összejövetelre Józsa, a VMSZ nemzeti tanácsának az elnöke csak az egyik munkatársát küldte el. Ő vagy éppen az Omega koncert megtartásának technikai részleteivel bíbelődött, vagy már érezte a belgrádi visszavágás előszelét. VMDP: a Vajdaság nem más, m int egy drága szerb kirakat Mert erre, a belgrádi visszavágásra pontosabban egy gyors pengeváltásra nem kellett sokáig várni. Egy britt védnökség alatt működő belgrádi a balkáni ügyekkel foglalkozó BIRN civilszervezet interaktív tanácskozást (voltaképpen sajtóértekezletet) szervezett, melyen egy vitavezető segítségével minden meghívott elmondhatta véleményét, az újságírók pedig kérdezhettek. A meghívottak között a tartományi képviselőház és a végrehajtó tanács elnökén kívül ott volt a VMDP képviselője, Ág oston András is. Ennek az összejövetelnek már egészen más üzenete volt, mint a vajdasági szerb és nemzetiségi tisztségviselők összejövetelének. Kostreš és Pajtić megismételték a Vajdaság európai multietnikus régió feliratú politikai elképzelésüket és kicsi t enyhébb formában azt is, hogy a Vajdaságban nincs helye nemzeti alapú autonómiának. A VMDP álláspontjai korábbról ismertek, de fontos, hogy ezen a tribünön is elhangozhattak. Például az, hogy Vajdaság jelenleg nem más, mint egy drága szerb kirakat, amely ben nincs hely a kisebbségi autonómiák számára. A nemzeti tanácsok intézménye nem autonómia, ellenkezőleg: ezekben a testületekben valósul meg a szerb politikai elit kézivezérléssel történő irányítása. Ebben az intézményrendszerben Kostunica Józsának közve tlen főnöke. Látszik is. Pedig, a VMDP szerint, ha jót akar magának, szerb politikai elitnek is érdeke, hogy a kisebbségek tényleges autonómiát kapjanak. Nemcsak azért, mert így a közösségen belül zajló közélettel nem kell foglalkoznia, hanem mert autonóm ia nélkül a szerbek és a magyarok közötti feszültség lényegesen nem csökkenthető. Ami a Vajdaságot illeti, annak autonómiáját a VMDP nem ellenzi, de azt a szerb politikai elit ügyének tartja. A szerb politikai elit kezében van ugyanis a kérdés eldöntéséne k egyetlen demokratikus eszköze, a népszavazás. A VMDP a magyar (perszonális) autonómiát nem Újvidéktől, hanem Belgrádtól követeli, mert a szuverenitás tényleges hordozójával kíván legitim viszonyban lenni. A kisebbségi közösség egészének helyzete egy áll amban nem válhat szubszidaritási kérdéssé. Sajnos, Belgrádnak ebben a pillanatban nem fontos mit mond Budapest. A VMDPt is arra igyekezett felhasználni, hogy megzabolázza a tartományi tisztségviselőket. A magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó követel ését – egyelőre – nem hajlandó nyilvántartásba venni. De, ami késik, nem múlik. Kasza vagy megvilágosodott, vagy taktizál Kasza József a minap, Újvidéken egy politikai tribünön meglepő nyilatkozatot tett. Nem először veszi át a VMDP politikai téziseit, s cselekszik a gyakorlatban pont ezekkel szöges ellentétben, de ezúttal reméljük a legjobbakat. Nem vitás, hogy pártbeli riválisának, Józsa Lászlónak, a VMSZ kisebbségi tanácsa vezetőjének a politikai magatartása kezd az idegeire menni. Ez nem csoda, hisze n Józsa mindent megtesz, nemegyszer belgrádi, vagy éppen budapesti segítséggel, hogy a legális, ámde nem legitim testület, amelynek irányítása a magyarországi támogatások leosztásának a jogával együtt a kezében van, a politikai színtéren a fából vaskarika elvét érvényesítse. Nevezetesen, hogy az állandó jellegű semmittevését a nyilvánosság előtt lázas tevékenységnek tűntesse fel. Nos, Kasza úgy látszik megelégelte, hogy saját tevékenység híján, legutóbb március 15én Magyarittabén, azokat az objektíve kéte s értékű, de jobb híján eredménynek feltűntethető politikai műveleteket, amelyek egyértelműen a VMSZhez kapcsolhatók, Józsa megbízottja egy előre megírt szövegben, nemes egyszerűséggel Józsa eredményének tüntette fel. - Elégedetlen vagyok a nemzeti tanác sok működésével – jelentette ki sértődötten Kasza. Az utóbbi időben elkényelmesedtek, lebénultak (mintha valaha is tüsténkedtek volna – szerk.). Ez bizony az államnak nagyon kedvez, hiszen könnyebb neki a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekről ezekkel konz ultálni, mint a „szemtelen” politikusokkal. A Helsinki Bizottság újvidéki tribünje részvevőinek aligha maradhatott kétsége affelől, hogy Kasza magát tartja az állam nehéz vitapartnerének. Micsoda tévedés! De, végül is egyre megy: a vajdasági magyarság sze mpontjából nem az a fontos, hogyan torzsalkodik egymással a két bizonyára legbefolyásosabb VMSZes politikus, hanem az, hogy a VMSZben sincs már egyetértés a VMSZes nemzeti tanács értékét, helyét és szerepét illetően.
