Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-27
19 – Úgy vélem, a magyar diplomáciában a regionáli s politikának általában minősített helye van, s a legfontosabb ilyen együttműködésünknek a visegrádit tartom. De mindenféleképpen komoly jelentősége lehet a jövőben Magyarország nyugati regionális politikájának, amelynek a bajor – osztrák – magyar együttműködé s lehet az alapja, s adott esetben kiegészülhet Szlovéniával vagy Horvátországgal. Ne feledkezzünk el arról, hogy van egy olyan régió, amely kifejezetten várakozással tekint Magyarországra, mégpedig a balkáni térség. – Ez utóbbiról tényleg sokat beszéltünk , ezt a régiót azonban mintha elvinné előlünk Ausztria… – Úgy érzem, a magyar regionális politika az eltelt négy esztendőben Csipkerózsikaálmát aludta. Megragadt a politikai kommunikáció szintjén, és nem kapcsolódtak hozzá konkrét tervek. A jövőre nézve d öntőnek tartom, hogy milyen mértékben tudjuk a regionális együttműködések kereteit tényleges gazdasági, fejlesztési, infrastrukturális programokkal megtölteni. Történelmi kihívásról van szó. Arról, hogy a Németország és Oroszország közé szoruló KözépEuróp a képes lesze egyfajta horizontális átjáróház szerepből kilépni, és olyan vertikális irányú fejlesztést megvalósítani, amely lehetővé teheti, hogy összekösse a Baltitengertől az Adriáig terjedő térséget, s egyfajta növekedő, emelkedő régióvá változzon. R egionális együttműködéseinknek két fő célja van. Egyrészt, hogy megfelelő fejlesztési politikák megvalósítása révén elősegítse a térség belső integrációját, szervesülését. Ehhez közvetlenül kapcsolódik az is, hogy KözépEurópa képes lesze a regionális pol itika és kooperáció eredményeként az Európai Uniót befolyásolni a kelet, illetőleg a délkeleteurópai politikájában. – A magyar külpolitika alapvető pillére a határon túli magyarok kérdése. E nemzettársainknak, de az anyaországiaknak sem használ azonban, ha belpolitikai viták tárgyává válik akármilyen törekvésük. Láttuk ezt a 2002es kampányban, majd a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor, s most megint felmerült ez a téma. Változotte a Fidesz álláspontja a kettős állampolgárság tartalmát illetőe n? Jelente ez majdan esetleg választójogot? – A magyar nemzetpolitika célja, hogy elősegítse a határon túli magyarok által lakott területek fejlődését, gyarapodását. Csaknem hárommillió, szomszédos országban élő magyar a magyar diplomácia számára az egyik legmeghatározóbb adottság. Az Orbánkormány idején kiteljesedett az a rendszerváltozással kezdődő folyamat, amikor is a határon túli magyarok növekvő bizalommal tekintettek az anyaországa. Az eltelt négy esztendőnek a törése ezen a területen szembeszökő. Nem csupán a határon túli magyarok ábrándultak ki, hanem újból egyfajta gyanakvást sikerült ébreszteni a határon túli magyarok iránt az anyaországban. Amikor azt mondjuk, támogatjuk a határon túli magyarokat, akkor azt mondjuk, hogy bennük erőforrást látun k, olyan erőforrást, amely hozzáad az anyaország erejéhez, nem pedig elvesz belőle. Ennek a szemléletváltásnak kell az elkövetkezendő négy esztendőben a kormánypolitika rangjára emelkednie. Egységes Kárpátmedencei magyar gazdasági térségben gondolkodunk, felvállaljuk a határon túli magyarok megmaradásának a legfontosabb hangsúlyait, így például az autonómiatörekvéseiket. Felvállaljuk adott esetben az ezzel kapcsolatos vitákat is, mert nem az az eredményes diplomácia, amely közös kormányülésekről fotókat pr odukál a magyar nyilvánosság számára, hanem amelyik képes arra, hogy érdemben segítse elő a szomszédos országban élő magyarok helyzetét. S itt jön a kettős állampolgárság igénye is, amelyet a határon túli magyarok egyértelműen megfogalmaztak, és most már a népszavazást követően azt is elmondhatjuk, hogy teljesen legitim módon a magyar társadalomnak a többsége is állást foglalt ennek megadása mellett. Arról se feledkezzünk el, hogy mindeddig a kormányzatnak az úgynevezett nemzeti felelősségvállalásprogramjá ban megfogalmazott javaslatai a vajdasági és kárpátaljai magyarok számára nem biztosítják a schengeni egyezményhez való csatlakozást követően azt, hogy akadálytalanul fenn tudják tartani a családi, gazdasági kapcsolataikat az anyaországgal. Úgy érzik, hogy bezárják őket egy olyan szobába, amelyben belülről leszerelték a kilincset. Magyarország nem lehet egy ilyenfajta politikának a támogatója. Ezzel szemben a szavazati jog nem szerepel a Fidesz programjában. Mindenekelőtt azért nem, mert ezt a határon túlia k nem kérik. Egyébként szeretném hangsúlyozni, hogy a választójogi törvény kétharmados, tehát a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezőknek van módjuk a jelenlegi jogszabály szerint részt venni a választásokon. – A határon túliak ügyét, az ő problémái k megoldását segítheti a jó és hatékony szomszédsági politika is. Szlovákiával például a kapcsolatok meglehetősen hűvösek… – Ezek azok a viszonylataink, ahol nyilvánvalóan hosszú távú stratégiai gondolkodásra van szükség annak érdekében, hogy előrelépést l ehessen elérni. Mi itt a legfontosabbnak az elvek és a pragmatizmus egyensúlyát tartjuk. Képesek voltunk a polgári kormány idején Mária Valéria hidat avatni vagy elősegíteni a Mol – Slovnaftüzletet. Ne felejtsük el, hogy a leghosszabb határa Magyarországnak a szlovák határ, amely immáron az európai uniós fejlesztési politikának az eszközrendszeréből is részesülhet. Románia viszonylatában is azt tudom mondani, hogy az Orbánkormány idején sikerült Kolozsvárott és több erdélyi városban magyar egyetemet létesít eni, Szovátán magyar állami szerepvállalással egy nagyon nagy jelentőségű beruházást elősegíteni. Az ilyen típusú gyakorlati együttműködésekben látjuk a jövőt. S hogy egy együttes kormányülést történelmi áttörésnek minősítünk, az nem feltétlenül tartozik e pragmatikus gondolkodásba. Emlékeztetnék arra, hogy a többször
