Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-27
20 megígért kisebbségi törvényt azóta sem sikerült elfogadni, sőt az ott megalkotott Gozsdu Manó Közalapítvány ügye is megfeneklett a román parlamentben. Ukrajna vonatkozásában semmiféleképpen ne m segítette a kétoldalú viszonyt, hogy a magyar kormány kivárásra játszott a narancsos forradalom idején, s egyfajta geostratégiai tévedéssel gyakorlatilag megkérdőjelezte azt a fajta elvi alapállást, ami másfél évtizeden keresztül a magyar – ukrán kapcsolat okat jellemezte. Ennek a reparálása mindenféleképpen kiemelkedő feladata lesz a következő kormányzatnak. Tehát a szomszédsági kapcsolatainkban nagyfokú pragmatizmus, ugyanakkor a nemzeti érdekek határozott képviselete együttesen vezethet eredményre. – Akár melyik kérdést vetettük fel, mindig szóba került az Európai Unió, amely mindent áthat. E kapcsolatrendszerben hová helyezi a Fidesz a hangsúlyt? – A Fidesz hangsúlyosan nemzeti érdekérvényesítő külkapcsolati stratégiát kíván megvalósítani az Európai Unió e setében is. Elkötelezettjei vagyunk az európai együttműködés elmélyítésének, megszavaztuk az alkotmányt, ennek elakadása aggodalommal tölt el bennünket, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy rövid távú megfontolások miatt az Európai Unió irányába se tegyünk é sszerűtlen és elvtelen engedményeket. Ilyen volt a hároméves költségvetés, de említhetném a közös mezőgazdasági politikával kapcsolatos álláspontot is, amikor a magyar kormányfő brit partnerének a biztatására kilátásba helyezte Budapest álláspontjának a fe lülvizsgálatát, amely nincs összhangban a magyar érdekekkel. De felhozhatnám az euróról a napokban felvetett népszavazás kérdését is. Magyarországnak elemi érdeke csatlakozni az euróhoz. A kormányfő kezdeményezése rövid távú, felelőtlen és demagóg bejelent és, ami ellentétben áll egyébként azzal a szerződéses kötelezettségünkkel is, amit Koppenhágában aláírtunk. Tehát azt tudom mondani, hogy a magyar érdekeknek az érvényesítése, azonosítása európai politikánkban is meghatározó szempont kell legyen. Ez nem ír ja felül az európai elkötelezettségünket, mert meggyőződésem szerint az Európai Unió attól erős, hogy az egyes tagállamok képesek azonosítani a nemzeti érdekeiket, meghatározni ezeknek a közös nevezőjét, és azt közösségi politikává tudják tenni. – Hallgatv a mindezt kirajzolódik a Fidesz új külpolitikai programja, amelyben mintha a korábbiaknál markánsabban jelenne meg a pragmatizmus. Mindezt a korábbi kormányzás tapasztalatai hozták? – Beláttuk azt, hogy a magyar, különösen az Európapolitikában meghatározó , hogy miként tudjuk a magyar állampolgárok életminőségének a javulását elősegíteni. Magyarország az Európai Unió tagja, az ebből fakadó lehetőségek kiaknázása, és hangsúlyozom, összmagyarságban történő érvényesítése megkerülhetetlen törekvés a külpolitika i elképzeléseinkben. – Nagyon sokat segítene az érdekérvényesítésben, ha alapvető külpolitikai kérdésekben helyreállna a pártok között a konszenzus. Milyen esélyt lát erre? – Külpolitikai érdekeink érvényesítését döntő módon befolyásolja, hogy Magyarország on az ellenzék, illetőleg a kormány egy irányba húze. A rendszerváltozástól napjainkig a külpolitika orientációs kérdéseiben megvolt az egyetértés, és úgy vélem, hogy ennek a konszenzusnak a fenntartása ma is reális célkitűzés. Az eltelt négy esztendő ugy anakkor a külpolitikai stratégia szétesését és kifejezetten belpolitikai és rövid távú szempontoknak a felülkerekedését eredményezte. Ezzel együtt járt, ami Magyarország hitelét nagymértékben ásta alá, hogy nem folytattunk világos stratégia mentén kiszámít ható külpolitikát. Gyakran a saját magunk által tett vállalásokat figyelmen kívül hagytuk, sőt bizonyos esetekben megpróbáltuk megtéveszteni a nemzetközi közvéleményt. Ezért én úgy vélem, hogy Magyarország külpolitikai szempontból lényegesen rosszabb pozíc ióban van, mint négy esztendővel ezelőtt. Helyre kell állítanunk a szavahihetőségünket, és ehhez elengedhetetlennek tartom, hogy a fő külpolitikai célkitűzések követésében egyetértés alakuljon ki, amelyek hitem és meggyőződésem szerint alapvetően az Antall József által megfogalmazott prioritásrendszerre épülnek. Sürgetőnek tartom, hogy helyreálljon a világos euroatlanti, az egyértelmű térségpolitikai és a megfelelő nemzetpolitikai pillér és ezeknek az egyensúlya a magyar külpolitikában. vissza Janukovics pártja nyert Ukrajnában 2006. március 27. (1. oldal) Székely Gergely Csúfos kudarcot vallott tegnap a Viktor Juscsenko elnökhöz kötődő Mi Ukrajnánk mozgalom az ukrán parlamenti vál asztásokon. A narancsos forradalom vezető ereje mindössze 13,53 százalékot szerzett, és harmadik lett az első exitpoll felmérések adatai szerint. A megméretést a várakozásoknak megfelelően a korábban a hatalomból eltávolított, oroszbarát Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja nyerte meg 33,28 százalékkal, a második helyen pedig a „rendszerváltó” Julija Timosenko Tömb futott be 22,72 százalékkal.
