Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-25
7 Minket a népi muzsika és a tánc tartott meg Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. március 25. Kallós Zoltán neve végérvényesen összefonódik a magyar néprajzzal, népművészettel. Az erdélyi tudós gazdag munkásságát Kossuthdíjjal és számtalan más elismeréssel honorálták. Bokályokkal, szőttesekkel, népviseleti darabokkal díszített kolozsvári lakásában beszélgetünk. Már az első mondatokból kiderül: minden percét a válaszúti Kallóskúriában k ialakított néprajzi múzeum berendezése, illetve az általa ugyanott létrehozott szórvány iskolaközpont építése, minőségi intézménnyé fejlesztése köti le. Eközben évente megszervezi a Kolozsvártól északra fekvő Válaszúton a nyári népdal- és tánctáborokat. Éppen a táborhoz szükséges dalosfüzeten meg egy CDlemez véglegesítésén dolgozik. Lesz rajta katonadal, szerelmi dal, lakodalmas, karácsonyi ének, sűrű magyar, és persze Rákóczi ritka magyarja is, főleg közös énekléssel előadva. Mert meggyőződése: a közös éneklésnek varázsa, közösségformáló ereje van. A nagy terv azonban a szórványból összeszedett gyermekek iskoláztatása. Jelenleg 62 gyermek tanul a Kallós Alapítvány válaszúti iskolájában és óvodájában. Ha az épületet sikerül befejezni, akkor 7080 bent lak ó gyermeket is odavehetne. Persze, gond bőven akad, de a szülők látják, hogy a gyerekek szépen haladnak. Egyelőre a kisebbik szárny készült el, a nagyobbik még hátravan. Az építkezéshez további 30 millió forintra lenne szükségük. Barátok, ismerősök támog atják a munkát. A kolozsvári magyar vállalkozók jótékonysági bálján 650 millió lej gyűlt össze, a felét a válaszúti iskola kapta meg. Március 29én a budai Várban, 30án Székesfehérváron rendeznek ünnepséget. - Szeretném megérni, hogy az épület készüljön el Válaszúton, s lássam, hogy a gyermekek emberibb körülmények között lehetnek - közli kívánságát bizakodva. Mozdulataiból, szeméből sugárzik az energia. Azt mondja, nem akarja "a földbe vinni az erejét", öregesen, csendesen teszi a dolgát. Úgy látja, a magyar folklórkutatás európai viszonylatban is élen jár. Sajnálja, hogy léteznek olyanok, akik a magyar népzenét idejétmúlt, primitív, múzeumba való kacatnak tartják. - Pedig a magyar népzenében az élet minden mozzanatára találunk példát: egyformán beszél bőségről, szorongatott szükségről, szerelemről, bánatról, s a mindenkori társadalomnak a legőszintébb tükörképét adja. Személytelenül szól mindenkihez, mindenki választhat belőle, alakíthatja a maga tetszése szerint, s a magyar népzene ma is érzelmeket éb reszt az emberben - érvel. Azt is mondja, hogy világszerte visszafordulnak az emberek a népzenéhez, a népi kultúrához, példaértékűnek nevezi a magyar táncházmozgalmat, amely Európa határait is átlépve a világ magyar ifjúságát és más nemzetiségűeket is ös szefog. Élete legnagyobb eredményének népzenei és néprajzi gyűjtését tartja. Utóbbiból értékes anyagot juttatott a budapesti Néprajzi Múzeumnak és az akadémiai néprajzi kutatócsoportnak, mert a gyűjtés eredményét közkinccsé kell tenni. A többi mintegy ké tezer tárgy a válaszúti múzeumba kerül. - A népi muzsika és a tánc tartott meg minket ezer évig Európában. Nem politizálni kell, hanem minél többet kell táncolni és énekelni magyarul - teszi hozzá mosolyogva. vissza Expo rtált magyar tévék - Az itthoni piacot kinövő csatornák KözépEurópában terjeszkednek - Eddig csak mi léptük át a határokat Népszabadság • Haszán Zoltán • 2006. március 25. Regionális nagyhatalom lett Magyarország. Legalábbis televíziózásban. Hét magy ar csatorna próbálkozik a külföldi terjeszkedéssel. Ez egyelőre magyar specialitásnak számít a régióban. Amennyiben egy, a világra nyitott cseh polgár úgy gondolja, akár féltucatnyi magyar tévét is élvezhet a saját nyelvén. A csehek mellett a szlová kok és a románok is nézhetnek magyar sport, gyerek és gasztronómiai
