Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-23
13 október 23án az új magyar kormány azoknak adna majd szót határon innen és túl, akik valóban megjelenítik a forradalom szellemiségét. Mármint az 1956os forradalom és szabadságharcét, hogy tévedés ne ess ék. vissza Tőkés László örül az országjelentésnek Magyar Nemzet 2006. március 23. Szerző: Lovas István Megütközéssel fogadták a Brüsszelbe látogató erdélyi magyar küldöttség tagjai, hogy az EU – román társulási tanács jelentéséből kimaradt a „magyar kisebbség” kifeje zés. A delegációt Gál Kinga, az Európai Parlament fideszes képviselője, az EU – Románia parlamenti vegyes bizottság alelnöke segítette tárgyalásai során. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a meg beszélések utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy küldöttségük összetétele is jelzi, hogy a civil és az egyházi szférát összefogó, pártpolitikán felül álló ügyeket képviseltek Brüsszelben. Hozzátette, Magyarország uniós tagsága óta nagyobb az össznemzeti érdekek érvényesítésének lehetősége, ami megmutatkozott a Romániáról szóló két országjelentésben is, hiszen ebben a magyarokat érintő olyan alapvető kérdésekről is szó van, mint a szubszidiaritás, a kulturális autonómia és az egyházi javak visszaadása. A delegáció az Európai Bizottság tisztségviselőivel és az Európai Parlament magyar és külföldi képviselőivel is találkozott, beleértve Elmar Brokot, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökét. Lapunknak Tőkés püspökhöz intézett azon kérdésére, hogy m i a véleménye az EU – román társulási tanács tegnapelőtt megjelent közleményéről, amelyben csak egyetlenegyszer említik a „kisebbségek” szót úgy, hogy azok helyzete javul, Tőkés azzal felelt, megütközéssel fogadták azt, hogy kimaradt a „magyar kisebbség” a s zövegből. Mint a püspök elmondta, Romániában a korrupció után a kisebbségi kérdés a második legfontosabb. A lapunk által szintén a királyhágómelléki püspöknek feltett azon kérdésre, hogy miután a tapasztalat szerint Szlovákia csatlakozását követően romlot t az ott élő magyarok helyzete, és így várhatóe, hogy Románia csatlakozása után az ő fejét célozzák meg egy kősziklával, miután a napokban „csupán” ablakán dobtak be egy hatalmas követ, a püspök helyett Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora kívánt válaszolni, a nnak a reményének hangot adva, hogy sem a román állam, sem Románia polgárai nem nyúlnak majd ilyen eszközökhöz. Visszaköveteli javait az Erdélyi Múzeum Egyesület. Visszaigényli a román állam kezelésében lévő, felbecsülhetetlen értékű ingó és ingatlan vagy onát az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME). A szervezet hagyatéka többek között negyedmillió kötetből (a hajdani EMEtéka vetekszik a Széchényikönyvtáréval), teljes levéltárra rúgó dokumentumgyűjteményből, régiségtárból, állattani és földtani kollekcióból, ké pzőművészeti alkotásokból és ingatlanokból áll. Egyed Ákos akadémikus, EMEelnök szerint nem kívánják azonnal visszakapni a kommunista román hatalom által 1950ben elkobzott vagyont, hanem mindenekelőtt a tulajdonjogot igyekeznek visszaszerezni, hogy az eg yesület szakemberei felhasználhassák kutatásaikhoz. vissza Autonómialecke Finnországtól - Tarja Halonen szerint a kisebbségi jogokat megfelelő módon kell biztosítani egész Európában Magyar Nemzet 2006. március 23. Szerző: György Zsombor A példaértékű finn kisebbségpolitikáról is szót ejtett Tarja Halonen, aki kedden magyar újságírókat fogadott hivatalában. Az elnök asszony magyar kollégája, Sólyom László március végi látogatását megelőzően szólt a finnugor kapcsolatokról, s beszámolt a következő fél évben esedékes finn EUelnökség főbb célkitűzéseiről is. Az európai mércének megfelelő kisebbségi jogokat valamilyen módon a közösség egészében biztosítani kell – szögezte le magyar újságírókkal folytatott beszélgetésén Tarja Halonen finn államfő. Az északi ország elnök asszonya a kisebbségeket a kontinens történelmi hagyományai miatt is Európa igen fontos értékeinek nevezte. A kisebbségpolitika tekintetében példaértékűnek tekintett Finnország lakosságának mintegy hat százaléka svéd, ám utóbbiak a gyakorlatban szinte nem is minősülnek kisebbségnek, elvégre az ország hivatalosan is kétnyelvű, az egyenjogúság minden tekintetben teljes. A döntő többségében svédek lakta, ám 1921 óta Finnországhoz tartozó Alandszigeteknek saját képv iselőháza van, számos kérdésben önálló döntési jogkörrel rendelkezik, nyelve pedig értelemszerűen hivatalosan is svéd. Mint kérdésünkre Tarja Halonen elmondta, a Finnország által az Alandszigeteken alkalmazott autonómiamodell egész Európa számára példakén t szolgálhat.
