Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-23
14 A finnugor hagyományokkal kapcsolatban a finn elnök fontosnak nevezte, hogy Magyarország, Finnország és Észtország jó viszonyt ápoljon Moszkvával, hiszen ez kedvező hatással lehet a finnugor kisebbségekre nézve is. Mint fogalmazott, „három fü ggetlen köztársaságról van szó, melyek mind tagjai az Európai Uniónak, s bár sok tekintetben különböznek egymástól, nyelvünk mindenképpen közös kulturális családba sorol minket”. Elmondta, Finnország az utóbbi időkben számos pozitív tapasztalatot szerzett Oroszországgal kapcsolatban, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a kisebbségeket – így például a Baltikumban élő oroszokat – többé nem fogják politikai fegyverként felhasználni. Beszámolt róla, hogy Vlagyimir Putyin elnök oroszországi látogatásra hívta őt , hogy a helyszínen ismerhesse meg a kisebbségek helyzetét, ám Halonen egyelőre nem tartja ehhez megfelelőnek a légkört. A kisebbségek életét is nehezítő problémák hátterében a finn elnök szerint többek között az áll, hogy a jó kormányzásnak még nem elég r égiek a hagyományai Oroszországban. A kétoldalú partnerségről ejtvén szót az elnök asszony rendkívül jónak nevezte Finnország és Magyarország viszonyát, ám mint mondta, nem pihenhetünk, hiszen olykor a legjobb kapcsolatokat is ápolni kell. Úgy vélte, számo s fontos kérdésben hasonló a véleményünk, így például az európai alkotmány elfogadását illetően is, ami – mint fogalmazott – „nem a mi hibánkból” akadt meg. Elmondta, Finnország a kezdetektől fogva tagja az euróövezetnek, amit az uniós tagság legnagyobb el őnyének, s Magyarország számára is mielőbb elérendő célnak nevezett. Gazdasági kapcsolatainkról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a finn tulajdonú cégek már húszezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Tarja Halonen egyúttal leszögezte, hazánk az u nió egyik legjobb tagjelöltje volt, s teljesítménye ma is az elsők közé sorolja. Finnország az év második felében az EU soros elnöki tisztét tölti be, aminek során Helsinki kiemelt szerepet szán a francia és holland népszavazás során megfeneklett alkotmány ozó folyamat továbbvitelének, ami – mint az elnök aszszony mondta – az unió egészének a jövőjét meghatározza, különös tekintettel a bővítésre és a versenyre. Előbbivel kapcsolatban utalt a Törökországgal és a NyugatBalkán országaival folytatott tárgyaláso k fontosságára. Hozzátette, az uniónak mindent meg kell tennie azért, hogy az egykori jugoszláv tagállamok minél jobb helyzetbe kerüljenek, így biztosítva számukra lehetőséget a közösséghez való közelítésre. Szólt az „északi modellről”, amely az eltérő ado ttságokkal rendelkező érintett öt ország mindegyikében bizonyította létjogosultságát. „Norvégia nem tagja az EUnak, viszont egyedül neki van olaja, Finnország az egyetlen az északiak közül, aki bevezette az eurót, Svédország nem tagja a NATOnak, vagyis i gen különbözőek vagyunk”, a térség – beleértve Dániát és Izlandot – mégis rendre a tíz legjobb között szerepel a világranglistán a versenyképesség tekintetében – mondta. Nemzetközi összefogás nélkül nem érhetünk el eredményeket a környezetvédelem terén sem – tette hozzá Tarja Halonen, jelezve azonban, hogy magához hasonlóan a legtöbb európai vezető kedvezően fogadja az ez irányú kezdeményezéseket, így például a Sólyom László által indítványozott „zöldelnökök hálózatát”. A kérdés csak az, milyen konkrét lépé sek történnek ezen a terén – tette hozzá, emlékeztetve, hogy Finnország volt az első, ahol egy zöldpárt tagja lehetett a kormánynak. vissza Növekedhet a magyarság súlya - Kárpátalján sikeres szereplésben bízik a KMKSZ, am ely a legtöbb támadást az UMDSZtől kapja Magyar Nemzet 2006. március 23. Szerző: Székely Gergely Ukrajnában soha korábban nem tapasztalt, indulatos tülekedés folyik például a polgármesteri és az önkormányzati képviselői mandátumok megszerzéséért. Az új politikai reform értelmében ugyanis jelentősen bővül az önkormányzatok önállósága, ráadásul a múlt év szeptemberében elfogadott törvény szerint a mentelmi jog minden rendű és rangú képviselőt megillet. Helyi szinten a legkiélezettebb harc természetszerűen a megyei tanács képviselői mandátumainak a megszerzéséért folyik. A nagyobb jogkörű, több önállóságú és nem utolsósorban vastagabb pénztárcájú képviselői testületek ugyanis a jövőben a megyék teljes jogú gazdáivá válhatnak. Korántsem véletlen tehát, hogy a parlamenti bejutásra esélyes nagy pártok a megyei listák élére is országos viszonylatban ismert személyeket állítottak. Kárpátalján például az államfő nevéhez fűződő Mi Ukrajnánk listáját a megye korábbi vezetője, a jelenlegi katasztrófavédelmi miniszter , Viktor Baloga vezeti. Ringbe szállása feltehetőleg nem csupán azt jelenti, hogy a választást követően kialakuló új politikai erőviszonyok közepette Baloga már aligha tarthatja meg a mostani kormányban viselt tisztségét, hanem azt is, hogy a megyei tanács elnökének a székét célozta meg. Csakhogy ez sem könnyű kihívás, mivel hasonló módon gondolkodhatnak a többi nagy párt – Julija Timosenko Tömbje, a Volodimir Litvin házelnök nevéhez kötődő Népi Tömörülés és a kommunisták – vezetői is, akik parlamenti képvi selőiket állították listáik élére. Ivan Rizak vezeti az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt által kreált „Nem Így” Blokk listáját
