Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-18
9 Szerbia egykori elnökét külföldön állítot ták bíróság elé, amit ő ki is használt: látványosan úgy tett, mintha a Nyugat az egész szerb nemzet fölött akarna ítélkezni. Jelképes volt, ahogy bírái angolul kérdezték, az angolul kitűnően beszélő Milosevic viszont szerbül válaszolgatott: mondanivalója a hazaiaknak szólt. Talán hatásosabb lett volna, ha otthon vonják felelősségre a háborúkért, politikai gyilkosságokért vagy amiért dollármilliárdokat menekített külföldi bankszámlákra, hiszen uralmának legnagyobb vesztesei a szerbek voltak. Szaddám Huszeint ől az irakiak szenvedtek a legtöbbet, úgy helyes, hogy az ő ügyét odahaza tárgyalják, bár félő, az arab világ szemében ez is csak Siegerjustiz, a háborúban győztes amerikaiak ítélkezése. A két egykori zsarnok hasonlóan taktikázott: nem ismerték el a bírós ágot, a vádakat mintha meg sem hallották volna. Védekezés helyett mindketten támadtak, önnön hősi mítoszukat építgették, áldozati szerepben tetszelegtek – Milosevic ezt üzeni halálával, halálában is. Szaddám legutóbb a megszállókkal szembeni ellenállásra s zólított fel, mire a tárgyalás televíziós közvetítését megszakították, az újságírókat kiküldték a teremből. Azt is gyakran ismételgeti, hogy ő a törvényes elnök. (Nincs új a nap alatt: a nyilasvezér Szálasi a népbírósági főtárgyaláson a "foglalkozása?" kér désre rávágta: "Magyarország nemzetvezetője.") Vérlázító, ahogy cinikus tömeggyilkosok a vádlottak padján hirtelen kényessé válnak jogi finomságokra. Ilyenkor bizony előtör az érzés, hogy kár velük bonyolultkodni, Ceausescu sorsát érdemlik: öt perc alatt a fejükre olvasni a bűneiket valami félreeső helyen, aztán irány a hátsó udvar. Milosevic rászolgált, mégis jó, hogy nem így végezte. Gyorsaságban a törvényes igazságszolgáltatás nem versenyezhet a rögtönítélő vagy ítélet nélküli leszámolásokkal – annál f ontosabb, hogy tisztességében és méltóságában példát mutasson. Jó esetben az ítélet nemcsak büntetés, hanem elrettentés is hatalmon lévő gonosztevőknek. És azt is demonstrálnia kell, hogy a diktátorok módszerei többé nem alkalmazhatók, még velük szemben se m. Egyszerre lenni hatékonynak és igazságosnak, keménynek és fairnek: nehéz, de kötelező. Csalódás, hogy Milosevic ügye ítélet nélkül zárult, bíróság elé állítása mégis mintául szolgál – akárcsak a második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek, mind en hiányosságukkal együtt. Az lenne az igazi kudarc, ha a többiek is megúszhatnák az ítéletet. De Hágában már készülnek Karadzic és Mladic fogadására, a ruandai népirtás több mint hatvan gyanúsítottjára vár ítélet, az ENSZ új állandó nemzetközi büntetőbíró ságán pedig ugandai, darfúri és kongói ügyek sorakoznak. Ezeket végig kell csinálni. vissza Tilos Rádió: A székelység csürhe - „Papó” műsorvezető értékelte a székelyudvarhelyi nagygyűlést · Az utolsó lehetőségét játszotta el az adó? Magyar Nemzet 2006. március 18. Szerző: Bodacz Balázs A Tilos Rádió műsorvezetője csütörtökön „szélsőséges nacionalista csürhének” nevezte a március 15i székely nagygyűlést, amelyet szerinte Kézdivásárhelyen tartottak. Az autonómiáért kiálló k nagygyűlése egyébként Székelyudvarhelyen volt. A műsorvezető kiemelte: ez is egy olyan esemény, amelyen a holdkóros politikusoktól feltüzelve az emberek mindenféle légvárak mellett kiállnak. Egy betelefonáló a keresztény- és magyarságellenes megnyilván ulásairól elhíresült Tilos Rádió Szakácstolvaj című műsorában méltatta az erdélyi székelység autonómiatörekvéseit. A műsor egyik, magát Papó névvel illető vezetője szerint viszont a határon túli magyarok nap mint nap kiállnak „holdkóros politikusaiktól fel tüzelve” mindenféle „légvárak” mellett. A betelefonáló által említett rendezvényben is egy „ilyen szélsőséges, nacionalista csürhe jellegű megmozdulást” vélt látni, bár azt elismerte, hogy „utólag” nem hallott semmit a dologról, de az előzetes beszámolókat ismerve ez volt a benyomása. A másik műsorvezető kijelentette, hogy ő végignézte a „kézdivásárhelyi” (sic!) eseményeket, és Markó Béla szereplését normálisnak, míg másokét „irredentának” nevezte. (Emlékezetes, Kézdivásárhelyen az RMDSZ tartott központi ün nepet március 15én, amelyet a műsorvezetők tehát öszszekevertek a székelyudvarhelyi nagygyűléssel.) Mint mondták, Trianon után még lett volna ennek értelme, de most nem is értik, mi szükség egy ilyen rendezvényre, ahol keményen „megy a Trianonozás meg az összes többi Árpádsávos cucc”. Az egyik műsorvezető megjegyezte: 2006ban akkor állunk ki legjobban a határon túli magyarokért, ha minél többet megteszünk azért, hogy Románia az unió tagja legyen. Nyilvánvalóan Tőkés László királyhágómelléki református p üspökre és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre célozva elhangzott: nem azt kell tenni, hogy „kreálunk ottani kiskirályokat, akiket aztán a hazai politikai céljainkra felhasználhatunk”, meg filléreket csúsztatunk nekik azért, hogy aztán „odajárhassu nk parádézni”.
