Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-18
10 A Tilos Rádió munkatársa kérdésünkre nem volt hajlandó közölni a Papó becenevű „műsorvezető” kilétét, a másik mikrofonnál ülő személynek még az inkognitóként használt nevéről sem kaptunk felvilágosítást. Indokként a rádió munkatársa annyit k özölt: a másik személy nem állandó munkatársuk. Szalai Annamária ORTTtag szerint a jelenlegi műsorban elhangzottak alapján meg kell vizsgálni, hogy nem történte közösség, illetve kisebbség elleni izgatás. Emlékezetes: a magát Sickratmanként aposztrofáló Paizs Miklós a Tilos Rádióban 2003 karácsonyán a keresztények kiirtására buzdította hallgatóságát. Az Országos Rádió és Televízió Testület akkor „utolsó figyelmeztetésben” részesítette a rádióadót. A médiahatóság akkori határozata alapján amennyiben még e gyszer hasonló eset fordul elő, vissza kell vonni a Tilos Rádió műsorszórási engedélyét. vissza Románia erős embere - Politikai elitváltás zajlik Bukarestben, és új párbeszéd Erdélyben Magyar Nemzet 2006. március 18. Szer ző: Lukács Csaba Csütörtökön – Szász Jenő polgármester meghívásának eleget téve – Székelyudvarhelyre látogatott Traian Basescu román államfő. Rendkívül érdekes az érv is, amiért az ünnep után egy nappal érkezett a székely anyavárosba. Az elnök újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, azért nem jött korábban, mert tudatában van annak, hogy a gépkocsikonvoj megjelenése, valamint az elnöki jelenléttel járó protokolláris kötelezettségek (a román himnusz eléneklésétől a zászlókig) igencsak megzavarták volna a magyarok ünnepségét. Basescu megköszönte Szász Jenőnek, hogy a polgármester tartotta a szavát, és rendbontás nélkül, az előzetetes megbeszélések szerint zajlott a nagygyűlés, és ezért természetes, hogy ő is betartotta a látogatásra tett ígéretét. Március tizenötödike kapcsán más is történt Erdélyben: a román kormány által szétküldött közlemény szerint Calin PopescuTariceanu kormányfő telefonbeszélgetést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel (akinek üzenetét több erdélyi városban kifütyülték). Bes zélgetésük során mindketten egyetértettek abban, hogy a két ország között lévő stratégiai partnerséget nem szabad ezen a napon „extrém erők” megnyilvánulására használni. A miniszterelnökök elutasítottak minden olyan szélsőséges megnyilvánulási formát, amel y esetleg alkotmányba ütközőnek nyilvánítható, de Gyurcsány Ferenc azt is kijelentette, hogy a magyar kormány nem szándékozik beleavatkozni Románia belügyi problémáiba. Az RMDSZ központi rendezvényén, Kézdivásárhelyen nagyságrendekkel kevesebben vettek rés zt, mint a székely nagygyűlésen. Míg Udvarhelyen még a román sajtó szerint is meglehetősen visszafogott, józan beszédek hangzottak el, Markó Béla RMDSZelnök és miniszterelnökhelyettes meglehetősen radikális beszédet tartott, arra szólítva fel a tömbmagya r vidéken élő román hivatalnokokat, hogy tanuljanak meg magyarul, mert magyar kenyeret esznek. A százezres magyarságú Marosvásárhelyen az RMDSZ által szervezett ünnepségen az Udvarhelyi Híradó tudósítása szerint mintegy kétszázan vettek részt, miközben a h armincezres Udvarhelyen a sajtóorgánumok tizennégyezer és húszezer közé tippelték az ünneplők számát. A székelyek autonómiájáért kiálló nagygyűlésen Szász Jenő világosan kifejtette: Erdély, Székelyföld és Csángóföld magyarjainak a szabadság a román jogálla miság keretei között megvalósuló európai autonómiát, azaz területi és személyi elvű önrendelkezését jelenti. Az erdélyi magyarok a román állam polgáraiként és a magyar nemzet tagjaiként egyaránt hozzájárultak Magyarország és Románia eredményes euroatlanti csatlakozásához, térségünk biztonságához és nyugalmához, rendületlenül bízva a párbeszéden nyugvó békés politikai megoldások erejében, bízva a szülőföldjükön egyenlő méltósággal élhető élet lehetőségében. A polgármester új párbeszédet javasolt a közös jövő ről a román honfitársakkal és politikai osztállyal. Szerinte nem megalkuvásra, hanem őszinte és tiszta beszédre, egyenes cselekedetekre van szükség. Basescu gesztusa és Szász Jenő beszéde jelzi: átalakulóban vannak a politikai erővonalak Erdélyben, Bukares t immár nem kizárólag az RMDSZszel akar és tud a román – magyar viszonyról tárgyalni. A kérdést akkor értjük meg teljes mélységében, ha egy gondolat erejéig foglalkozunk a román belpolitikával is. Az elmúlt napok eseményei alapján úgy tűnik, Traian Basescu elnökké választásával lejárt a jelenlegi román politikai elit szavatossága. A rendszerváltást követő legnagyobb kádercserének lehetünk szemtanúi. Szerdán lemondott a képviselőház elnöki, valamint a legnagyobb ellenzéki párt ügyvezető elnöki funkciójáról Ad rian Nastase, az a politikus, akiről tavaly sokáig úgy tűnt, hogy ő fogja megnyerni az elnökválasztást. Így múlik el a világ dicsősége: nemrég még valószínű volt, miniszterelnökből köztársasági elnökké avanzsál, most az a legfőbb gondja, hogy ne csukják le a „Tamara nagynéni ügyként” ismertté vált korrupció miatt. Az egykori hajóskapitánynak sikerülni látszik az, amibe a korábbi jobboldali elnök, Emil Constantinescu belebukott: felszámolja a régi rendszer embereiből kialakult hálózatokat. Constantinescunak nem volt meg ehhez a kellő politikai ereje és főleg a hátországa: ahogy a mandátuma végén keserűen fogalmazott, őt az egykori szekusokból álló román hírszerző szolgálat buktatta meg. Basescunak – úgy tűnik – itt is vannak emberei, ezért
