Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
40 cselekvő nemzet leszünk – sorolta az alternatívákat Orbán Viktor. „Eljött a cselekvés ideje. Ne feledjétek, egységben az erő" – mondta. Március 15. üzenete 2006ban az, hogy nemzeti programra van szükség, amely mögé minden magyar ember fel tud sorakozni – tette hozzá. „Ma még nem is képzeljük, mi mindent érhetünk el néhány hét múlva, amikor a hó val együtt elolvad a jelenlegi hatalom, és a téllel együtt távozik a sikertelen négy év minden õszintétlensége, kíméletlensége, gõgje és önteltsége, és akkor Magyarországra ismét beköszönt a tavasz, a megújulás az emberség és a tetterõ” – fogalmazott Orbán, kijelentve: hisz abban, hogy Magyarország jövõje a magyar nemzet, „nem idegen hatalmak, nem nagyvállalatok vagy bankok”. A pártelnök szerint azok is bízhatnak bennük, akik reményvesztettek, csalódottak, elesettek, hiszen készen állnak arra, hogy „lelket öntsenek” azokba, akik szeretnének reménykedni, de nem tudnak. A köztársaság nemzetünk ruhája vagy építménye. Önmagában tehetetlen, a nemzet nélkül értelmetlen – tette hozzá. A Fidesz elnöke szerint 1848 arra tanít, hogy a magyar nemzet képes felemelni M agyarországot és az egész Kárpát medencét. A közönség nagy ovációja közepette hozzátette: a Kárpátmedence történetében egyedül mi, magyarok tudtunk 1000 éves államot létrehozni, ez büszkeség és felelõsség. A rendezvényen az összetartozás jegyében először a Kárpátmedence legnagyobb magyar zászlaját feszítették ki: a piros, a fehér és a zöld, 75 méter hosszú vásznak a magyarok együvé tartozását jelképezték. A színpadon neves közéleti személyiségek, színészek , sportolók jelenlétében először Borókai Gábor, majd Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke szólalt fel. Schmitt Pál arra emlékeztette a jelenlévőket: az elmúlt négy év összekovácsolta az embereket, a Szövetség készen áll a felelős tettekre, a kormányzásra, és ho gy a Fidesz jó úton jár, bizonyítja, hogy az európai uniós választásokon győzelmet aratott a párt. Hangsúlyozta: a március 15i ifjak tudták, hogy változásra van szükség, s erre van szükség ma is. Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője szerint százötvenezr en vettek részt a Fidesz március 15i rendezvényén. vissza Sólyom: Újra kell gondolni a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikát - A szabadságot nem lehet feláldozni a remélt biztonságért MNO 2006. március 15. 20:41 Az államfő szerint mindenki a magyar nemzet része, aki megünnepli március 15öt, függetlenül attól, hogy hol él. Sólyom László a Magyar Állami Operaház ünnepi díszelőadása előtt elmondott beszédében úgy fogalmazott: 1848 létrehozta az egységes politikai ne mzetet, a haza és a nemzet egységét. A köztársasági elnök azt mondta: a fő feladat a nemzet, a haza és a szabadság fogalmának összhangba hozása. Március 15e az az ünnep, amelyet a magyar nemzet alkotott meg magának. Előbb volt pirosbetűs ünnep az emberek szívében, mint a naptárban, és kitüntetett szerepét azóta is megőrizte: március 15ét ugyanis mindig tiszta szívvel, fenntartások nélkül lehet ünnepelni – mondta Sólyom László ünnepi beszédében, amelyet a köztelevízió közvetített – majd így folytatta: A m agyar népben élő március tizenötödikéhez mérve rögtön kiderül, mikor cseng hamisan az állami rendezvény. E napon az érzelmek, a hazaszeretet, a hazafiság megvallása szép és helyénvaló, az ünnep kisajátítására való törekvés viszont méltatlan. Az államfő fel idézte iskoláskorának megemlékezéseit, majd az 1956os forradalmat idézte, s kitért az 1989es „a felszabadulás érzésétől mámoros március tizenötödikéjére, amikor Cserhalmi György a jelképesen elfoglalt Magyar Televízió lépcsőjéről kiáltotta ki tizenhárom pontban, hogy mit kíván a magyar nemzet!” Megvalósulte minden? 1848 és 1956 immár elválaszthatatlanul összeforrt; örökségét a Kádár korszakban a hetvenes évektől a Petőfi szobornál minden március 15én összegyűlő fiatalok őrizték. Szétkergették őket, d e igazságukat nem tudta
