Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
41 túlharsogni az úgynevezett forradalmi ifjúsági napok hazugsága – fogalmazott Sólyom. Az államfő szerint 1848 óta nem történt meg, hogy ennyire rövid idő alatt, véráldozat nélkül, ilyen gyökeres, a hon minden polgárát érintő változás ok menjenek végbe. Akkor most megvalósult minden? – kérdezte Sólyom László, majd így folytatta: Eddig mindegyik rendszer 48 örökösének mondta magát – most végre, először állíthatjuke, hogy ez igaz? A válaszhoz fel kell idézni, mi volt 1848 lényege. 1989 /90ben is 1848 célkitűzései vezettek minket, és ha törvényeinket nézzük, ha intézményeinkre tekintünk, úgy tűnik, mindez megvalósult 1990ben is. De valóban így van ez? Aki megünnepli március 15ét, az magyar Sólyom ünnepi beszédében kiemelte: 1848 dic sőségesen létrehozta az egységes politikai nemzetet. A jogegyenlőséggel az ország összes lakosa, nemzeti vagy nyelvi megkülönböztetés nélkül – hogy a 19. század közjogi nyelvét használjam – a Szent Korona tagja lett. Haza és nemzet egységének ez a konstruk ciója azonban összeroppant egy másik nemzetalkotó igény súlya alatt. A reformkorban ugyanis a nyelvújítás egy másfajta nemzetfogalmat táplált és növesztett: a nemzetét, amely nyelvében él. A politikai nemzet és a – modern szóval – kulturális nemzet nem ese tt egybe, a Magyar Királyság népességének kevesebb mint a fele volt magyar anyanyelvű. A nemzetiségi ellentétek azonban azonnal kirobbantak, s mivel senki nem tudott megoldást, végül ez is hozzájárult Trianonhoz. Sólyom úgy vélte, szívet melengető érzés, hogy szerte a Kárpátmedencében ünnepeltek ma!„ Aki március 15ét megünnepli, a magyar nemzet része, akárhol is él” – jelentette ki. Az államfő azt mondta, hogy az egységes szabadság ma sokkal tágabb, mint amikor a nemzetállamok alapításához vezetett. Ma a jogállamiságot, az európai normákat jelenti, beleértve az autonómia különböző formáit, amelyekkel a kulturális nemzet élhet. Kidolgozott, világos, a nemzet minden része által elhatározott, és hosszú távon következetesen érvényesített politikára van szük ség. Ezt megalkotni és követni valóban márciushoz méltó feladat. A köztársasági elnök szerint tiszteletben kell tartani a sokat szenvedett és áldozatos idősebb nemzedékek érzelmeit, de a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gond olni. Például abból kellene kiindulni, hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel. Miért és hogyan akarnak ők magyarok maradni? Mit, mi újat várnak az anyaországtól a hagyományos segélyezés helyett vagy me llett? Nincs egységes megoldás – jelentette ki Sólyom. Kell egységes érzelem: elszántság és együvé tartozás, de mindenütt másmás tettekre van szükség. A határon túli magyarságnak gazdasági erőre, értelmiségre, kulturális és politikai intézményekre van szü ksége ahhoz, hogy fennmaradjon. „Az újrakezdés érdekében én meg fogom tenni mindazt, amit a köztársasági elnök megtehet” – ígérte az államfő. A szabadságot nem szabad feláldozni a remélt biztonságért A köztársasági elnök úgy vélte, az 1848as törvények óta nagyon „eljogiasodott” a világ. Alkotmányok részletezik, újabb és újabb nemzetközi egyezmények, karták, rendes, alkotmány- és nemzetközi bíróságok vigyázzák a sokasodó emberi jogokat. Sólyom szerint ügyelnünk kell arra, hogy ebben az elaprózódásban a technikai finomságok között még megtaláljuk a szabadságjogok lelkét, mert a betű öl; a lélek az, ami megelevenít. Március 15ére emlékezve jusson eszünkbe, hogy a szabadság mekkora érték, hogy nem mondhatunk le róla, akármilyen fenyegetések érik mindennapi életünket. A szabadságot a biztonsággal összhangba kell hozni, de nem szabad feláldozni a remélt biztonságért – jelentette ki a köztársasági elnök. vissza Határon túli magyarok megemlékezései – Bush is ünnepel MNOösszeál lítás 2006. március 15. 13:52 A magyarok lakta területeken világszerte sok helyen emlékeznek meg külö nböző magyar klubok, magyar szövetségek az 1848as forradalomról és szabadságharcról. Erdély
