Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
30 Gheorghe Funar, a Nagy Románia Párt főtitkára, aki tájékozódás céljából a múlt héten ellátogatott két magyar többségű megyébe, Hargitára és Kovásznára, azt követelte Basescu elnöktől és a kormánytól, hogy tiltsa be a Székely Nagygyűlést. A szélsőséges politikus szerint sok magyarországi, szlovákiai és vajdasági magyart is el akarnak vinni a rendezvényre, amely mögött Budapest és az RMDSZ áll. Mert - mint mondta - "Magyarország megpróbál kiszakítani három megyét Románi a szívéből". Funar mindazonáltal jelezte: pártja esetleg lemond a "párhuzamos demonstrációról", ámde csak akkor, ha Basescu garantálja, hogy az SZNT a gyűlésen nem kiáltja ki Székelyföld autonómiáját. E kívánság mögött azok a híresztelések állnak, amelye k szerint a nagygyűlésen éppen erre készülnek. Mint azonban az SZNT többször leszögezte, erre nem kerül sor. Csapó József, a szervezet elnöke felolvas ugyan egy kiáltványt, ám abban csak kiáll az autonómia mellett, azt kikiáltani nem áll szándékában. Funar ennek ellenére ragaszkodott az államelnök garanciavállalásához, leszögezvén, hogy ennek hiányában a Nagy Románia Párt nem mond le az "ellenrendezvényről". "És ha megyünk, százezren megyünk" - mondta fenyegetően. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke és szóvivő je a hét végén cáfolta, hogy a szervezet Románia feldarabolására készülne, és hogy a Székely Nagygyűlés ennek valamiféle előhírnöke lenne. Az SZNT szerint a szervezet által kívánatosnak tartott autonómia nem ellentétes a román alkotmánnyal, nem sérti az or szág integritását. "Mi az állam keretein belül kívánjuk létrehozni Székelyföld területi autonómiáját" - mondta. Markó Béla RMDSZelnök, miniszterelnökhelyettes elégedetlenségének adott hangot Basescu hozzáállása kapcsán. Szerinte az államelnöknek sokkal határozottabban kellene fellépnie a Nagy Románia Párt tervezett ellentüntetése ellen, már csak azért is, mert a két rendezvény olyan helyzetet teremthet, mint amilyen 1990 márciusában Marosvásárhelyen volt. Akkor a román nacionalisták a környékbeli román p arasztokat uszították rá a város magyarságára, ami erőszakos összecsapásba torkollott. Az RMDSZ egyébként nem ért egyet a Székely Nagygyűlés megtartásával. A szervezet operatív tanácsa felhívásában kinyilvánította: nem szabad megengedni, hogy március 15ét bárki is önös politikai célokra használja fel, hiszen ez a nemzeti szolidaritás napja. Még ennél is egyértelműbben fogalmaz az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete. Közleménye, amelyet Verestóy Attila szenátor írt alá, leszögezi: "Senkinek sincs joga kihaszná lni és kalandor módon akadályozni a magyarok ünnepét." A helyi szervezet szemére veti az SZNTnek, hogy az a Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva próbál legitimitást szerezni felolvasandó kiáltványának és azon keresztül önmagának. Az udvarhelys zéki RMDSZ méltatlankodását nyilvánvalóan nem csak a vetélytárs szervezettel szembeni politikai ellenszenv diktálja, hanem egy egészen konkrét sérelem is: az RMDSZ is tervezett egy rendezvényt március 15re Székelyudvarhelyre, ám az ehhez szükséges engedél yt a Szász Jenő vezette városi szervektől nem kapta meg. A Székely Nagygyűlést viszont - "természetesen" engedélyezték. A Tőkés László református püspök vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a hét végén Szatmárnémetiben tartott ünnepi közgyűlésén - a Székely Nagygyűlést mintegy megelőlegezve - kiállt az autonómia gondolata mellett. A helyi "Láncostemplomban" elfogadott két okmányban - az Erdélyi Memorandumban és az Erdélyi Petícióban - önálló magyar állami egyetem létrehozását és a belső önrendelke zés különböző formáinak törvény általi biztosítását követelte. Sipos Miklós a szatmári egyházmegye esperese egy ökumenikus áhítat során két felelős minisztérium létrehozását indítványozta a kisebbségek sorsának megjavítására. Az egyik minisztérium Bukarest ben, a másik Budapesten működne, mégpedig nem hivatali kötelezettségből, hanem elhivatottsággal - mondta. A hírek szerint a román pártok és szervezetek - az egy Nagy Románia Párt kivételével - a politikai feszültség csökkentésén fáradoznak és józanságra i ntik a feleket. Sor került azonban néhány, bizonytalan hátterű, zavarkeltő akcióra. Az SZNT több vezetőjének ajtajára kompromittáló szándékú röplapokat ragasztottak. Ezek az üzenetek magyar nyelvűek voltak, egyikmásik azonban rossz magyarsággal íródott. Az a tény, hogy Basescu elnök magához kérette és fogadta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, az RMDSZszel szembenálló, de amúgy politikailag súlytalan erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnökét, meglehetős feltűnést keltett Romániában. Székely Kris zta, a Szabadság nevű magyar nyelvű lap szerkesztője "Csúcs ez a találkozó" című cikkében ezt az államelnök azon szándékával magyarázta, hogy megossza a magyarokat. A
