Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
31 cikkeben megállapítja: ami a hevesebb vérmérsékletű székelyeknek és a Szász Jenő támogatá sában fantáziát látó magyarországi politikai erőknek évek óta nem jött össze, Basescunak egy csapásra sikerült: azzal, hogy hivatalába rendelte Szász Jenőt, gyakorlatilag legitimizálta, elismerte őt a romániai, az erdélyi magyar politika egyik jelentős "sz ereplőjének", az RMDSZ ellenzéke vezetőjének. A Szabadság szerkesztője ennek az esetnek a hátterében is azt látja, hogy hónapok óta tart az ádáz harc az RMDSZ és koalíciós társa, a - Basescut maga mögött tudó - Demokrata Párt között a kisebbségi törvényter vezetet illetően. Szükségük van egymásra a szélsőségeseknek Régi tapasztalat, hogy az egymással állítólag radikálisan szembenálló szélsőségeseknek szükségük van egymásra. Funar nevetséges vádjai - az, hogy "Magyarország ki akar szakítani három megyét Ro mánia szívéből" és hogy erre a (jelenlegi magyar kormánnyal szemben álló!) SZNTt, illetve annak nagygyűlését akarja felhasználni - mármár felelős államférfinak láttatja Szász Jenőt. A román nacionalisták hagymázas fantáziálása mintegy elfedi azt a tény t, hogy az erdélyi és a magyarországi magyar nacionalisták sem igazán "Európakonform" szellemiségűek. Pedig magyar oldalról is adtak muníciót a Nagy Románia Pártnak. Például akkor, amikor Kövér László Fidesz választmányi elnök felvetette: nem volnae célr avezetőbb, ha az erdélyi magyarság nem csupán békés, politikai eszközökkel küzdene céljai eléréséért… vissza Szalai Zoltán az EP magyar képviseletének vezetője Népszava 2006. március 14. Szalai Zoltánt, a Népszabadság k orábbi moszkvai és varsói tudósítóját választották az Európai Parlament (EP) magyar képviseletének vezetőjévé - közölte az EP budapesti tájékoztatási irodája hétfőn. A volt újságírót, aki március 1től tölti be a posztot, nyílt uniós versenyvizsgán több sz áz jelölt közül választották ki. A budapesti irodát három éve nyitotta meg Pat Cox, az EP akkori elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Az irodát a dán Jens Jensen vezette. Az EP minden uniós tagországban működtet egy tájékoztatási irodát, amelyn ek a lakossággal való kapcsolattartás és a legszélesebb körű tájékoztatás a feladata. Az iroda ezenkívül tájékoztatja az EP brüsszeli központját a hazánkban zajló politikai eseményekről, illetve a magyarok Európai Parlamentre vonatkozó véleményéről, kérése iről, petícióiról. vissza Nemzet, nemzeti kisebbség Népszava 2006. március 14. Szerző: Avarkeszi Dezső Nemzeti ünnepünk alkalmából közhelyek csokrát adhatnánk az olvasóknak, ám úgy gondolom, méltóbb az ünnephez, ha egy o lyan kérdésről - a határon túli magyarok sorsáról - lesz szó, amely az utóbbi években mélyen megosztja a magyarokat. A 2004 őszén megalakult Gyurcsánykormány a határon túli magyarok iránti - alkotmányban megfogalmazott - felelőssége jegyében hármas célt fogalmazott meg. Ezek közül a legfontosabb az, hogy minden lehetséges eszközzel támogatnunk kell szülőföldjükön való boldogulásukat. Másodsorban el kell érnünk, hogy a határok (Magyarország és az Európai Unió határai) minél könnyebben átjárhatók legyene k számukra. Végül azon határon túli magyarok érdekében, akik elhatározták, hogy Magyarországon kívánnak élni és itt élve állampolgárai akarnak lenni ennek az országnak, egyszerűbbé, gyorsabbá, emberségesebbé kell tenni az erre irányuló eljárásokat. E hárm as cél jegyében fogalmazta meg Gyurcsány Ferenc 2005. januárjában a nemzeti felelősség ötpontos programját. Ennek egyik lényeges eleme volt a határon túli magyarok közjogi státuszának megteremtése. E cél érdekében a Kormány megtárgyalta az Alkotmány kiegés zítését a határon túli magyarokról szóló fejezettel. Az
