Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
9 és Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, akikkel a külügyminiszter rövid megbeszélé st folytatott Magyarország belgrádi nagykövetségén.) A magyarellenesség mérséklődését Budapest pozitív fejleményként értékeli, de a külügyminiszter arra kérte Kostunicát, hogy a hatóságok továbbiakban is fordítsanak kiemelt figyelmet erre, mert nemcsak a kétoldalú kapcsolatokra, hanem szélesebb értelemben is kedvező hatással lenne, ha sikerülne "egy jobb helyzetet stabilizálni". Somogyi Ferenc megemlítette, hogy Szerbia fontos célpontja a magyar vállalatok nemzetközi szerepvállalásának, jelen van a szerb piacon az OTP Bank és a Mol is. "Arra kértem a szerbiai miniszterelnököt, hogy legyen abszolút egyértelmű mindenki számára, hogy valóban az ajánlatok minősége a döntő (a privatizáció során)" - mondta Somogyi Ferenc. Koszovó jövőbeni státusával ka pcsolatosan a magyar politikus megerősítette Magyarország régóta hangoztatott álláspontját, miszerint Budapest olyan megoldásban érdekelt, amely a térség stabilitásának erősödéséhez vezet. "Bárkire rákényszerített megoldás nem szerencsés. Ennek szerve s folyamatnak kell lennie" - szögezte le Somogyi. Rámutatott arra: napirendre került Koszovó jogállásának meghatározása, de ez semmiképpen se jelentheti azt, hogy a demokratikus normák érvényesítése ne lenne előfeltétele annak, hogy olyan megoldás szülesse n, amely megfelel az elvárásoknak. Somogyi szerint olyan hatékony autonómiát kell biztosítani a koszovói szerbeknek, amelyben a hatáskörök és a pénzügyi eszközök is rendelkezésre állnak az autonómia működőképességéhez. Magyarország saját érdekeitől vez érelve támogatja az egész délkeleteurópai térség, így SzerbiaMontenegró európai uniós integrációját. "Ugyanakkor szóba került, hogy most már halaszthatatlanná vált a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés demonstrálása" - mondta Somogyi Feren c emlékeztetve arra, hogy az EU külügyminiszteri tanácsa attól tette függővé a társulási és stabilitási tárgyalások következő fordulójának megtartását, hogy sikerüle Belgrádnak addig bizonyítania a Hágával való teljes körű együttműködést. "A miniszter elnök jelezte, hogy érti az üzenetet, annak komolyságát, és mindent megtesznek annak érdekében , hogy a tárgyalások elhalasztására ne kerüljön sor" - mondta Somogyi. Szó volt a májusban esedékes montenegrói függetlenségi népszavazásról is. Somogyi szer int Belgrádban továbbra sem tartják szerencsésnek a szétválást Montenegróval, de tudomásul vették a podgoricai igényeket. A magyar külügyminiszter Belgrádban tárgyal Boris Tadic szerb elnökkel, Vuk Draskovic szerbiamontenegrói külügyminiszterrel, az esti órákban pedig Podgoricában folytat megbeszéléseket a montenegrói vezetőkkel. vissza Román riadalmak közepette próbálja szorgalmazni a területi autonómiát a Székely Nemzeti Tanács - HÁTTÉR Garzó Ferenc, az MTI tudósí tója jelenti: Bukarest, 2006. március 13., hétfő (MTI) - Székelyföld területi autonómiája mellett készül ismét állást foglalni március 15én a Székely Nemzeti Tanács, (SZNT), amely a megszületése óta eltelt két és fél esztendőben többször is ütközni ké nyszerült a román politikai erőkkel, de a magyarság többségét képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetésével is. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2003. október 26án alakult Sepsiszentgyörgyön, egy korábban kezdődött folyamat eredmény eként. E folyamatot az RMDSZ legfelső vezetésével ellentétbe került Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke indította el. "Fórummozgalma" keretében 2003 februárjában, majd a márciusi kolozsvári és az április végi székelyud varhelyi fórumon jelentette be híveivel együtt, hogy meg kívánják alakítani az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Nem sokkal később Székelyudvarhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hozta nyilvánosságra, hogy az EMNT része ként, a székelyföldi autonómia kialakítása érdekében életre hívják majd a Székely Nemzeti Tanácsot is. Annak az évnek a végére mindkét szerveződés testet öltött. Az SZNT a hagyományos történelmi székely "székek" szintjén építette fel struktúráját is ( ezek az egykori közigazgatási egységek nem esnek egybe a román közigazgatási felépítéssel). Ezek: Marosszék, Gyergyószék, Csíkszék, Udvarhelyszék, Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék és Bardócziszék. A román politikai körökben kezdettől fogva gyanakváss al figyelték az EMNT és az SZNT tevékenységét, de különösen a székelyek tanácsára tekintenek úgy, mintha a román állam szétzilálására irányuló, törvénybe ütköző csoportosulásról lenne szó. Ez a gyanakvás csak fokozódott azután, hogy az SZNT 178 küldötte 20 04. január 17én Sepsiszentgyörgyön elfogadta a Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, azt a dokumentumot, amelyet később az RMDSZ néhány képviselője révén többször is a román parlament elé terjesztett.
