Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
10 Ennek alapja az a tervezet, amelyet az S ZNT elnöke, Csapó József dolgozott ki még 1995ben, s amelyet utóbb különböző módosító javaslatokkal egészítettek ki. A dokumentum egyebek között kinyilvánítja, hogy a székelység, mint Székelyföld őshonos magyar nemzetiségű lakossága, a nemzetközi dokument umokban megfogalmazott és az Európai Unió tagállamaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli. A tervezet leszögezi: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását. Az lenne csupán a szerepe, hogy a történelmi s zülőföldjén élő többségi közösség jogosan vehesse át a helyi közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Olyan elvekről van szó, amelyeket egyébként maga az RMDSZ is képvisel, csak éppen egészen más úton lá tja ennek megvalósíthatóságát. Ráadásul az RMDSZ vezetői inkább alternatív politikai szerveződést láttak mindvégig az EMNTben és az SZNTben, amelyeknek - mint vallják - csak a romániai magyarság megosztása a célja. Ráadásul e fenti két formáció személyi állományát illetően átfedések vannak az RMDSZszel szemben nyíltan is politikai riválisként színre lépett Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ). Így, amikor az RMDSZ néhány honatyája 2004. február végén benyújtotta a parlamentben a statútumot, a többi RM DSZes képviselő és szenátor kinyilvánította ellenvetését, miszerint kollégáik a romániai magyar közösség bizalmával visszaélve lejáratják az autonómia gondolatát, hiszen kezdeményezésük sikerére ők maguk sem látnak semmiféle esélyt. A román képviselő ház - mint arra számítani lehetett - valóban nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre, mégpedig úgy, hogy igennel szavazott az illetékes szakbizottság elutasító jelentésére. Ugyanakkor az RMDSZes képviselők mindegyike - a román politik ai erők részéről tapasztalt nacionalista hozzáállás elleni tiltakozásul - az említett jelentés elfogadása ellen szavazott. A székelyföldi autonómia statútumot a későbbiekben ismét megpróbálták "átfuttatni" a parlamenten, de az már bizottsági szinten elakad t. Azóta a székelyföldi területi autonómia kérdésében nem sokat változtak a "frontvonalak", noha időközben kormányváltás is volt Romániában. Csapó József európai fórumokhoz is fordult, Traian Basescu államfőt is megpróbálta az ügy mellé állítani. Miköz ben az RMDSZ által kidolgozott - a kulturális autonómiát központi elemként tartalmazó - kisebbségi törvénytervezetet bizonyos koalíciós partnerek is megpróbálják elgáncsolni a parlamentben, az SZNT március 15én újabb tömegdemonstráció keretében kíván nyom atékot adni a területi autonómia általa elképzelt formájának. Bár az RMDSZ vezetői szerint nem ez a helyes formája a nemzeti ünnepről való megemlékezésnek és az autonómia kivívásának, a nacionalista román politikai erők, amikor "székely szeparatizmusról" beszélnek a tervezett székely nagygyűlés kapcsán, a románia i magyarság egészének jogos követeléseit is támadják, az RMDSZ törekvéseit is beleértve. vissza Vuk Draskovic szerint Szerbiában a múlt erőinek offenzívája zajlik Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. március 13., hétfő (MTI) - Vuk Draskovic szerbiamontenegrói külügyminiszter szerint Slobodan Milosevic háborús bűncselekményekkel vádolt néhai jugoszláv államfő halála után Szerbiában a múlt erőinek offenzívája zajlik, ebben a helyzetben p edig a Nyugat merőben téves politikát folytat az országgal szemben. Vuk Draskovic azután beszélt erről magyarországi és oroszországi újságíróknak, hogy hétfőn Belgrádban tárgyalt Somogyi Ferenc magyar külügyminiszterrel. Draskovic közölte, hogy szé gyenkezve hallja a szerbiai reagálásokat Milosevic halálára. Emlékeztetett arra, hogy a legsúlyosabb háborús bűncselekményekkel vádolt néhai államfő felelős több politikai ellenlábasának haláláért, akiknek a meggyilkolását személyesen rendelte el. "Mos t szembesülünk annak a milosevici politikának a felmagasztalásával, amely csak bűncselekményeket, elszigeteltséget, katasztrófát és gyűlöletet produkált... Szégyenletes, ami mostanság Szerbiában zajlik... " - mondta Draskovic, aki szerint egy ember halála után is figyelembe kell venni a tényeket, Milosevic esetében pedig azt, hogy politikája csak halált, bűncselekményeket, bajt és gyűlöletet jelentett. "Egy tömeggyilkost nemzeti hősként dicsőítenek, és ezzel ismét meggyilkolják áldozatait. Szerbia pedi g megszégyenül önmaga, a világ és Isten előtt, olyan országgá változik, amelyben a bűn a legmagasabb érték" - hangoztatta Draskovic. A külügyminiszter szerint Szerbiában most nagyon bonyolult és borús a helyzet, az országban a múlt erőinek offenzívája zajlik. Ezek az erők azt üzenik nyilvánosan a hágai szökevényeknek, hogy ne adják fel magukat. Nemzeti kötelességnek tekintik az EUval folytatott társulási tárgyalások megszakítását, az európaikat Szerbia "hagyományos ellenségeinek" tekintik, a NATO békep artnerségi programjához való csatlakozásról pedig hallani sem akarnak.
