Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
33 A határon túli magyaroknak akkor lesz autonómiájuk, amikor vége lesz a mellébeszélésnek. Budapestnek és a határon túli magyarok vezetőinek világossá kell tenniük mindenki számára, hogy a cél nem több és nem is kevese bb, mint az autonómia, és minden lépést ennek a célnak kell alárendelni. Végezetül nem kerülhető el a médiumok felelőssége sem. A Duna Televízió húsvétkor Autonómia csatornát indít, ami valóban nemes és dicsérendő gondolat. Az elképzelés azonban akkor – és csak akkor – lesz a közös cél hasznára, ha az új médium munkatársainak lesz erejük, bátorságuk és kitartásuk konok következetességgel rendszeresen megkérdezni a politikusokat (Markó Bélától Szász Jenőig és Gyurcsány Ferenctől Orbán Viktorig), hogy az előz ő kérdésük óta eltelt időszakban személy szerint milyen konkrét lépéseket tettek az autonómia érdekében. Ha ezt nem teszik meg, és megmaradnak a világban működő autonómiaformák egyszerű bemutatásánál, akkor az egész olyan lesz, mint a Travel Channel, amely arra jó, hogy a minimálbérből élő magyar nézők megnézhessék, hol és hogyan nyaralnak a szerencsésebb csillagzat alá született nyugateurópai társaik. vissza Határon átnyúló infrastruktúrafejlesztés és privatizáció 2006. 03. 11, Szombat, 11:35 Szentgotthárd, Magyarország Fejlesztés, együttműködés, kétoldalú projektumok, határokon átnyúló közös tevékenység – ez az alapja annak, hogy a határmenti régiók felzárkózhassanak, fejlődhessenek, s ehhez talán még pénzt is kapjanak. Az a település, amelynek vezetői, gazdasági szakemberei ezt belátják, fejlődhet, épülhetszépülhet – amennyiben a belátást partnerek felkutatására, anyagi források felfedezésére és jó projektek jó megírására tudja konvertál ni. Erről szólt az a tanácskozás, amely pénteken zajlott Szentgotthárdon, a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében. Az összejövetel az Integrációtérségegyüttműködés a magyarosztrákszlovénhorvát határmenti régiókban címet viselte. „Rendkí vül fontos Magyarország számára, hogy figyelemmel kísérje azokat a gyors történelmi változásokat, amelyeket az európai integrációs folyamatok jelentenek. Ezek a folyamatok rendkívül nagy kihívást, ugyanakkor sok lehetőséget is jelentenek nemcsak Magyaro rszág, hanem az egész térség számára is. Speciális történelmi helyzetünkből fakadóan Magyarország határai mentén mintegy 2,5 millió nemzettársunk él. Miközben erre gondolunk, azt is kell látnunk, hogy az EUintegrációs folyamatokkal az ő szerepük, lehe tőségeik magasan felértékelődnek a szomszédos országokkal való kapcsolattartásunkban” – mondta megnyitó beszédében Komlós Attila, a HTMH elnöke, aki szerint a szentgotthárdi konferencia is eme gondolatok jegyében fogant meg. Elmondása szerint valójában konferenciasorozatról van szó, hiszen eddig három hasonló zajlott és további, más határmenti térségeket érintő tanácskozások előkészítése is folyamatban van. A HTMH elnöke felhívta a figyelmet, hogy 20072013 között a Magyarország rendelkezésére álló EUforrások mintegy három és félszer nagyobbak lesznek, mint a jelenlegi eszközök. Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott prioritások értelmében ezeket a forrásokat a határokon átnyúló transznacionális együttműködés támogatására kívá nja fordítani. „A határainkon kívül élő nemzettársaink ott szeretnének boldogulni, ahol élnek. A szülőföldön való boldogulást, az ott maradást pedig nem lehet kívülről ráerőltetni senkire sem. Nincs erkölcsi alapunk bárkinek is azt mondani, hogy a hatá ron túli magyar maradjon a szülőföldjén még akkor is, ha a fejlődésből kiesik az adott terület, ha nincs lehetősége iskoláztatni
