Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
30 Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kormányon lévő alakulat operatív tanácsának szombati ülése után leszögezte: az RMDSZ nem a két rivális szervezet – Székely Nemzeti Tanács, Magyar Polgári Szövetség – által képviselt célokkal, az általa irányított szövetség programjában is szereplő területi autonómiával, hanem ezek megvalósításának eszközével nem ért egyet. Markó szerint ugyanis a „hangoskodó politizálás” mára jelentősen rontotta a román – magyar viszonyt, növelte a feszültséget a közéletben, és táptalajt adott a szélsőségesen nacion alista fenyegetésnek. Ülésén egyébként az operatív tanács felhívást fogadott el, amelyben úgy foglal állást: nem szabad engedni, hogy március 15. ünnepét bárki is önös politikai célokra használja fel. Markó különben jó döntésnek nevezte, hogy Traian Basesc u román államfő pénteken hivatalába rendelte Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, mivel az RMDSZelnök szerint a párbeszéd révén csökkenthető a székely nagygyűlés körüli feszültség. Lapunk egyébként úgy tudja: megnőtt az esélye, hogy a román államfő szerdán részt vegyen a székelyudvarhelyi rendezvényen. Basescu pénteken nem adott határozott választ, ellenben elfogadta Szász Jenőnek a székely nagygyűlésre vonatkozó meghívását; a polgármester szerint pedig ötvenszázalékos esély mutatkozik arra, hogy az államfő leutazzon a székely anyavárosba. Adriana Saftoiu, a bukaresti államelnöki hivatal szóvivője tegnap kérdésünkre elmondta: Traian Basescu szerdai programja egyelőre nem ismert, az elnök szándékáról azonban időben tájékoztatják majd a közvéleményt. U gyancsak szombaton rendezett Szatmárnémetiben autonómiatanácskozást Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke által a partiumi város Láncos templomába összehívott közgyűlésen a résztvevők dokumentumban fogal mazták meg a romániai magyar közösség feltétlen autonómiaigényét. Az Erdélyi Memorandum egyebek között a belső önrendelkezés különböző formáinak törvény általi biztosítását, az önálló romániai állami magyar egyetem létrehozását szorgalmazta, míg az Erdélyi Petícióban a résztvevők ismételten megerősítették az erdélyi magyar közösség autonómiaigényét. A hét végi közgyűlés díszvendége Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke volt, aki szerint az autonómia csak az erdélyi magyarság egészének összefogásával valósulhat meg. (R. Sz.) vissza Székelyudvarhely, 2006. március 15.: frontváros vagy út az autonómiához? 2006. március 13. (8. oldal) Lukács Csaba Romániában újra a kilencvenes évek elején járunk: elméletileg szólás- és gyülekezési szabadság van, de ha a székely ek akarnak szabadon beszélni és találkozni, akkor tankokkal demonstrál a román hatalom, egyes bukaresti politikusok pedig a nagygyűlés betiltását kérik, a haza elvesztéséről szónokolnak, és „igaz hazafiakat” buzdítanak ellentüntetésre. Hiába tipegett előre az elmúlt tizenöt esztendőben az RMDSZ az általa egyedül üdvözítőnek tartott „apró lépések politikájával”, elég volt a Székely Nemzeti Tanácsnak kimondania az autonómia szót, és máris ugrott a román politikai elit egy jókora hátraszaltót. És nem ez volt a z első ügy idén, amely kivágta a biztosítékot Bukarestben – még alig telt el több, mint két hónap az évből, máris túl vagyunk vagy féltucatnyi botrányon. Leltározzuk hát az erősödő román nacionalizmus idei produkcióját! Januárban az Európa Tanács (ET) parl amenti közgyűlése egy romániai magyar szenátor javaslatára elfogadta az 1735ös számú ajánlást, amely szerint mindenki szabadon meghatározhatja egy adott kulturális nemzethez való tartozását attól függetlenül, hogy melyik országnak az állampolgára. Az ET j ogi bizottságának alelnökére, Frunda Györgyre emiatt össztüzet zúdított a román sajtó és – pártállástól függetlenül – a bukaresti politikusok: szerintük a képviselő nem Románia, hanem a hungarizmus érdekeit képviseli, ezért azonnali lemondásra szólították fel. Úgy vélik, az ET „mérgezett ajánlása” arra kényszeríti Romániát, hogy lemondjon nemzetállami státusáról, és köteles területi autonómiát biztosítani a magyaroknak. A következő cirkusz február első napjaiban robbant ki azért, mert Schöpflin György, a Fi desz európai parlamenti (EP) képviselőjének kezdeményezésére Brüszszelben bemutatták a Made in Romania című, csángókról szóló filmet. Vitézy Zsófia alkotását ugyan nem látták az EP román megfigyelői, de előre tiltakoztak a vetítés ellen, mert szerintük újr a az ország lejáratására szervezkednek a magyarok. Miközben a politikusok a filmet nézték Brüsszelben, Moldvában a Gajdár nevű csángó településen a helyi pap megfélemlítéssel próbálta megakadályozni, hogy a falubeliek magyar oktatásban részesítsék gyerekei ket. A csángó diaszpóra gyermekei Romániában alcímű alkotás különben arról szól, hogy egy kis faluban néhány csángó gyerek elhatározza, újságot indít. Ebben vágyaikról, életükről írnak, a filmesek pedig megkérik őket, hogy készítsenek filmet hasonló tartal ommal. Nem sikerül előrelépni az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi törvény elfogadásának ügyében sem – a különben roppant gyakorlatias államfő, Traian Basescu nem régi nyilatkozata szerint „szükség van a romániai kisebbségek jogállásáról szóló átfogó tö rvényre, de nem szabad túlzásba vinni a kisebbségek javára történő pozitív diszkriminációt”. Hasonló patthelyzet van a Bolyai Egyetem ügyében is – az önálló magyar állami egyetem
