Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-13
29 Lecke az önrendelkezésről − Csapó I. József: Székelyföld önállóságáról soha nem mondunk le 2006. március 13. (9. oldal) Balázs D. Attila „Ha nincs önkormányzás, akkor nincsenek hatáskörök, a közösség dolgait mindig mások intézik, miképpen 86 éve mások döntenek az erdélyi magyarság és a székelység sorsáról is. Éppen ezért van jelentősége a székelyföldi autonómiatörekvéseknek.” Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével Nagyváradon beszélgettünk az autonómia elvének hathatós kommu nikációja és a március 15i székely nagygyűlés kapcsán. – Mikor határozták el, hogy nagygyűlést szerveznek? – Decemberben határozott arról az SZNT, hogy nagygyűlést szervez, mert szükségét érzi annak, hogy a székelység nevében újból megerősítsék az akarat ot a területi autonómiára. Tízezer négyzetkilométeren, a „Terra Siculorumban” a székelység ma is 76 százalékos többségben él, tehát alapvető emberi joga van az önrendelkezésre. Ezeket a követeléseket erősítjük meg Székelyudvarhelyen a nagygyűlésen, jelezzü k Romániának és az EUnak, hogy itt határozott közösségi akaratról van szó, és az autonómiáról soha nem mondunk le! – Románia mit kifogásol leginkább a székelyföldi autonómiában? – A romániai hatóságok ’90től kezdődően a lehető leghatározottabban léptek f el a magyarság jogköveteléseivel szemben. Másfelől pedig igen érzékenyen érinti a román hatóságokat az EU monitorizáló szerepe a társulási folyamatban. Olli Rehn bővítési biztos határozottan kijelentette, hogy a román csatlakozás előkészítésének megfigyelé se során Székelyföld helyzetét is figyelemmel kísérik. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is reagált aggodalmainkra. Megjegyezte, hogy tudomása szerint az RMDSZ kormányzati helyzete rendkívüli előnyt jelent a tekintetben, hogy a romániai magy arság kérdéseit megoldják. Lám, hol van a tévhit? A nyugati demokráciában el sem tudják képzelni azt, hogy egy autonómiára törekvő nemzeti közösség képviseletét ellátni hivatott szervezet, amely kormányon van, sőt miniszterelnökhelyettese is van, nem képv iseli következetesen azokat a követeléseket, amelyeket az erdélyi magyarság és a székelység megfogalmazott. – Milyen pénzügyi forrásokból gazdálkodna a jövőben a Terra Siculorum? – Egyrészt a saját bevételeiből és az állami költségvetésből, de ott van még az anyaországtól származó támogatás is. Mindez addig működik, míg az önkormányzó közösség el tudja tartani saját magát. Ha egy régiónak nem teszik tönkre a gazdaságát, nem veszik el az összes adóját, mint a Székelyföldön, akkor ezek a területek hatalmas le ndületet vehetnek. – Milyen reakciók érkeztek a magyar kormány részéről? – Többször megkerestük a mostani magyar kormányt, de visszautasítottak, nem támogattak minket. Legutóbb felszólítottuk Magyarországot, hogy kössön Romániával védőhatalmi szerződést. F elkértük az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a főtitkárt is, hogy a koszovói státus rendezésekor gyakorolt nemzetközi felügyelet mintájára, megelőzendő eljáráskét rendeljen el ENSZfelügyeletet Székelyföld autonóm státusának a létrehozására. Arra kértük az ENSZt, hogy nevezzen ki egy tárgyaló főbiztost. Viszont, hogy a BTben napirendre kerüljünk, ahhoz vagy egy ENSZtagállam támogatására van szükség, vagy pedig olyan autonómiára, mint Katalóniáé. Mi el is kezdtük a megkereséseket, de első lépésünkkor rögtön me gkérdezték, hogy ehhez mit szól a magyar állam. Magyarország ugyanis ugyanolyan felelősséggel léphet fel a székelység érdekében, mint ahogy Ausztria ezt megtette korábban DélTirol esetében. – Tudjuk, egyre fenyegetőbb a szórvánnyá válás. Mi is Nagyváradon beszélgetünk, ahol lassan apad a magyarság a betelepítettek javára. Ennek a helyzetnek az orvoslásához miként tud hozzájárulni az SZNT? Vagy ez pusztán csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hatásköre? – Az erdélyi és a székelyföldi autonómiaforma k özött igen nagy a különbség. Hogy Erdély autonómiájának a megvalósulása során a magyarság nyerje el a hatásköröket, arra sajnos nincs lehetőség, mert itt alig húszszázalékos a magyar közösség aránya. Mindezek ellenére joga van a személyi elvű autonómiára. Erdély kapcsán viszont meg kell jegyezzem, hogy a személyi elvű és a kulturális autonómia között nagy a különbség. Az RMDSZ által hangoztatott kulturális önállóság megjelent a romániai kisebbségi törvénytervezetben, de ez nem autonómia. Mindössze a kisebbs égi szervezetek önállóságát és a közösségek feletti uralmat jelenti, vagyis nem lehet ezzel kapcsolatban közösségi önkormányzásról beszélni. Kulturális autonómia ráadásul az EUban nincs. ------------------------------------------------------------------------------- RMDSZaggályok a székely nagygyűlés kapcsán. A március 15i székely nagygyűlés nemcsak hogy nem visz közelebb, hanem sokkal inkább eltávolít az autonómia megteremtésétől – jelentette ki a hét végén Markó Béla. A
