Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-11
9 A magyarmagyar ellentétet kihasználva egész sor politikai támadás következett be. Az Európai Idő című sepsiszentgyörgyi lap közzétette a kiáltvány egyik lehetséges szövegét "Mit kíván a Székely nemzet?" címmel, amely "székely köztársaságot", "székely nemz etgyűlést", "székely kormányt", külön bíróságokat, nemzetőrséget és rendőrséget követel, s amely a román hatóságokat arra késztette, hogy a lap példányait több városban is elkobozzák. Mások olyan plakátokat készítettek, amelyek az SZNT vezetőit és Szász Je nő székelyudvarhelyi polgármestert próbálják lejáratni. Egyiken az SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőinek fotója látható, s az ellenük felhozott vádak. Gazda Zoltán SZNTtitkárról azt állítják, hogy ezer euróért táncolta a hórát (uta lva arra, hogy Gazda borreklámban szerepelt), Tulit Attila SZNTalelnökről azt, hogy 60 ezer euróért szabotálta az MPSZt, míg Szász Jenőt azzal vádolják, hogy az erdélyi magyar közösségnek szánt árvízsegélyeket tulajdonított el. Az érintettek feljelentést tettek a rendőrségen. A szélsőséges NagyRománia Párt (NRP) közölte: tagjai március 15én ott lesznek Székelyudvarhelyen, hogy "békésen tüntessenek az SZNT ellen". Gheorghe Funar NRPfőtitkár szerint ehhez nincs szükségük engedélyre, mert a románok sajá t országukban ott tüntethetnek, ahol akarnak. Egy másik román szervezet felszólította a románságot, hogy ne menjen Székelyudvarhelyre március 15én. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) azt követelte, hogy Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu kormán yfő határozottan intézkedjenek , hogy március 15én semmilyen konfliktus ne történhessen, hiszen az sokat ártana az EUba tartó Romániának. Mircea Geoana pártelnök Tőkés László püspököt bírálta, amiért "az autonómia érdekében harcra" szólított fel. Markó Béla RMDSZelnök is határozottabb fellépésre szólította fel az államfőt. Többen azt javasolták, hogy Basescu menjen személyesen Hargita megyébe a kérdéses napon. Mindeközben Szász Jenő MPSZelnök és székelyudvarhelyi polgármester nyugalomra intve a közv éleményt kijelentette: Székelyudvarhelyen demokratikus rendezvényre kerül sor, ahol a székelyek autonómiaigényét erősítik meg. Szász arra biztatott, hogy az emberek minél nagyobb számban vegyenek részt a nagygyűlésen. Úgy vélte, C. V. Tudor NRPelnök megfé lemlítő bejelentése csupán blöff volt. Tudor egyébként ildomosnak tartaná Traian Basescu államelnök jelenlétét a nagygyűlésen, aki viszont jelezte: ez alkalommal nem tud részt venni az ünnepségen, később viszont szívesen ellátogat Székelyudvarhelyre. vissza Fölösleges viszontagságok? Népszabadság • Lengyel László • 2006. március 11. Lehetséges, hogy Szeredynek van igaza, aki az elmúlt harmincöt évet "fölösleges viszontagságok"nak nevezte. "- No, no - mondtam, vagyis h ogy marhaság, fene tudja. Aztán próbáltam lefordítani angolra, hogy hátha úgy több értelme van: - Superfluous experiences - mondtam rossz kiejtéssel. - Vicissitudes - mondta Szeredy. Ezen se vesztünk össze" - írja Ottlik. A 2006os választások egyik tétje, hogy folytatódnake a "fölösleges viszontagságok", vagy Magyarország kitalálja saját szerepét Európában és a világban. Nehéz megítélni a Gyurcsánykormány által játszott bonyolult külpolitikai játékot. 2005. augusztus 20án a köztársasági elnök kifejtet te, hogy Magyarországnak középhatalomszerepet kell betöltenie a régióban, mire a miniszterelnök egyetértését fejezte ki, azzal a kiegészítéssel, hogy gazdasági középhatalomnak kell lennünk. Ezzel a felfogással visszatértek Orbán Viktor 1999 és 2002 között i elképzeléséhez, amikor Magyarország stratégiai szövetséges nélkül, saját tőkeerejével betölti a régiót. Bármennyit is növekedett a magyar gazdaság tőkeereje 2002höz képest, nincs azonos súlycsoportban a régióra pályázó óriások - Németország, Egyesült Ál lamok, Oroszország, Franciaország - és valóságos gazdasági középhatalmak - Itália, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Ausztria - vállalataihoz és bankjaihoz képest. Különösen nem most, amikor megindult a tőke, hogy privatizálja Közép- és KeletEurópa pé nzintézeteit, termelővállalatait, közműveit. A Gyurcsánykormány azonos pályán mozog legfőbb térségbeli versenytársával, Ausztriával. Schüssel Ausztriája kihasználja gazdasági növekedésének keleti forrásait, és pontosan ugyanabba a térbe igyekszik benyom ulni, mint Magyarország. Nagyvállalatai, pénzintézetei valamennyi közép- és keleteurópai privatizációs ügyletben a magyarok ellenfelei. Bécsnek előnyös Budapest diplomáciai ifjabb partner szerepe, mivel így szabadon növelheti befolyását. De vajon melyek B udapest előnyei? Nincsenek közös gazdasági vállalkozásaink, és a politikai vállalkozásokban sincs Magyarországnak igazi, önálló, csak rá jellemző szerepe.
