Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-11
8 szívélyességgel hívta meg az egyetem Kolozsvárra, hogy az ottani állapotokról személyesen győződjön meg. Persze ha lesz i dejük elmenni, és nem bíróságra járnak majd, miként a szintén aláíró Kertész Imre tehette volna, akit épp a multikulturalitás szellemi atyja, Andrei Marga volt rektor akart rágalmazás miatt beperelni. A fecsegő felszínt persze könnyű akár egyik napról a má sikra is átalakítani: új szobrok és feliratok kerülhetnek a folyosókra, talán még hivatali nyelvvé is válhatna néhány emlékezetes napra a magyar nyelv. A valódi önrendelkezés - ezzel szokott dicsekedni a jelenlegi rektor - azonban gazdasági autonómiát is k ellene hogy jelentsen. Azt, hogy a magyar karoknak érkező pénz sorsáról magyar oktatók döntsenek. Hiszen tetszik vagy sem, de ahol a pénz, ott az igazi esély a kultúra megőrzésére. Addig csak a többség hátbaveregetős akarata érvényesül, még ha látszólag a demokrácia szabályai szerint osztogat is. Az önállóság valahol ott kezdődik, hogy nem vizsgál át minden kisebbségi döntést a többség röntgenszeme. A már a polgári engedetlenséget is meghirdetni kész BKB ígéri, május végére az ENSZ asztalán lesz a Bolyai egyetem ügye. Hiszen minden szimbólumok között épp a Bolyai a legfontosabb. Ez a barométere a mindenkori többségikisebbségi viszonynak. Ha a Bolyai ügye esőre áll, nyílhat ezeregy konzulátus, havonta tarthatnak magyarromán kormányülést, az erdélyi magyar akkor is tudni fogja, a diplomáciai csinnadrattán még mindig nem üt át a valódi megbékélés szándéka. Talán a román oktatók is épp ettől félnek: ha itt engednek, végképp semlegesítik az utóbbi évtizedekben végigment, hol burkolt, hol nyílt támogatást élvez ő asszimilációs eredményeket. Ezt pedig a románok jelentős rétege sohasem bocsátaná meg. Az idő persze mindent megoldhat: amíg felnő a közös európai gondolkodást magáénak érző többségi generáció, amelynek a multikulturalitás már valóban nem okoz gondot, ad digra talán az erdélyi magyarok száma is a kritikus tömeg alá csökken. Kultúrájuk akkor már nem jelent mindennapos veszélyt, lehet majd mutogatni bombabiztos vitrinek mögött. Hiszen mégiscsak megérdemlik. vissza Zaklatásra panaszkodó menekültek Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. március 11. A Magyarországon menedéket kérők jelentős része úgy érzi: nincs kellő biztonságban, és nem kap megfelelő tájékoztatást sem a jogairól, sem a járandóságairól. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselete négy országban - Lengyelországban, S zlovákiában, Szlovéniában és nálunk - vizsgálta a menekültek helyzetét. Nálunk tavaly mintegy ezerhatszázan kértek menedéket, szinte pontosan annyian, mint az azt megelőző évben. A legtöbben Vietnamból, SzerbiaMontenegróból és Kínából érkeztek. A befoga dó államosokon, menekültvédő intézményekben és szervezeteknél készült kutatás szerint a menekültek gyermekei nem kapnak elegendő segítséget a magyar nyelv elsajátításához, az általános iskolák gyakran elzárkóznak beiskolázásuktól. A jogszabályok értelmében a menekültként elismert külföldiek egy éven belül 360 órányi ingyenes magyarnyelvkurzusra jogosultak. Előfordul, hogy éppen nem indul tanfolyam, a jogosultság azonban ilyenkor is megszűnik egy év múltán. A gyermekek több olyan atrocitásról is beszámolt ak, amikor - főként kistelepüléseken - fizikai erőszak vagy szóbeli fenyegetés érte őket. A férfiak esetenként a befogadó állomásokon szolgálatot teljesítő őrök agresszivitására panaszkodtak, a nők pedig az őrök által elkövetett szexuális zaklatásokról és zsarolásokról is beszámoltak. Ezekre az incidensekre nincsenek bizonyítékok: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága olyan rendszer kiépítését javasolja, amely garantálja, hogy a sértettek bizalmas módon tehessenek bejelentést. viss za Magyarmagyar ellentét a Székelyföldön Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. március 11. Ötvenezer röpcédulával és mintegy ezer plakáttal toborozzák a résztvevőket arra a március 15i székelyudvarhelyi nagygyűlésre, amelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatos kiáltványt akarnak közzétenni. Mindeközben az RMDSZ arra biztatja a székelyeket és az erdélyi magyarokat, hogy a szövetség által Kézdivásárhelyen rendezendő ünnepségen vegyen részt.
