Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-10
21 kiváló minősítést a bizottságtó l. A stabilizációs és társulási megállapodás aláírása után bővíteni kell az adminisztratív és intézményes kapacitásokat Szerbiában és Montenegróban is. Magyarország számos oktatóprogrammal és más, technikai jellegü támogatással segíti a szerb kormány felké szülését. Szerbia milyen gyakorlati fejlődést tud fölmutatni az eddigi csatlakozási folyamat során? - Az Európai Bizottság értékelése szerint a szerb adminisztráció rendkívüli felkészültségről tett tanúbizonyságot. Mi több, társulási irodánk a közelmúltb an technikai segítséget nyújtott BoszniaHercegovinának a társulási tárgyalások során. Az emberek ma már értik, mit jelent az integrációs folyamat. Mint minden előttünk csatlakozó országban, így Szerbiában is hatalmas a szakadék a közvélemény elvárásai és a realitások között. Ezért irodánk kommunikációs stratégiája arra helyezi a hangsúlyt, hogy az európai integrációs folyamat valójában egybeesik az országon belüli helyzetrendezéssel. Azt igyekszünk tudatosítani, hogy az integrációs folyamatok célja egy mod ern Szerbia létrehozása, egy olyan országé, amely a jog uralmán, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásán alapszik, és amelynek korszerü gazdasága van. Milyen feltételeket kell még teljesítenie Szerbiának, hogy tagjelölti státust kapjon az Euró pai Uniótól? - A következő lépés számunkra a stabilizációs és társulási megállapodás aláírása, majd annak megvalósítása. Egyes államok, például Macedónia a társulási megállapodás aláírásának pillanatában kérelmezték a tagjelölti státust. Mi azonban szeret nénk a realitás talaján maradni. Először is azt szeretnénk bizonyítani, hogy az unió hiteles partnere lehetünk. A társulási megállapodás aláírása után kidolgozzuk az európai joggyakorlat átvételére irányuló nemzeti programot. Ez a dokumentum magába foglal minden stratégiai, intézményes és törvényhozási elvárást, amelyet a stabilizációs megállapodás Szerbiától megkövetel. Amennyiben Szerbia és Montenegró a terveknek megfelelően 2006 végéig aláírja a stabilizációs és társulási megállapodást, akkor várhatóan 2 007 végén, 2008 elején folyamodhatna tagjelölti státusért. A politikusok gyakran licitálnak, hogy Szerbia két, öt, tíz vagy húsz év múlva válhat az EU teljes jogú tagjává. Ön szerint mire lehet számítani? - Mindazok, akik azt állítják, hogy két vagy öt é v múlva az EUban lehetünk, egyszerüen nem értik az unió müködésének módját. Az sem tünik fel az ilyen határidőket hirdetőknek, hogy az Európai Unió 20072013as költségvetésében nem található pénz új országok csatlakozására. EUcsatlakozási stratégiája sz erint Szerbia 2012ben lesz képes vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. Addig befejezünk minden szükséges belső reformot, összehangoljuk törvénykezésünket az uniós normákkal, és jelentkezhetünk, hogy a következő uniós büdzsében, mondjuk 2014ben kap hassunk pénzt a csatlakozására. Tehát, 2014 reális időpontnak tünik. A belpolitikai feszültségek, az esetleges kormányváltás Szerbiában hatással lehete az integrációs folyamatokra? - Meggyőződésem, hogy mindaddig, amíg a szerb kormányt demokratikus pár tok alkotják, az integrációs folyamat nem akad meg. Azt azonban nem tudom megítélni, mi lenne, ha esetleg kevésbé demokratikus pártok kerülnének kormányra. Ezek a kevésbé demokratikus pártok nem határozták meg az EUval kapcsolatos nézeteiket. A köztársasá gi parlament határozatot fogadott el Szerbia európai jövőjéről, s ezt minden demokratikus párt megszavazta. Nem szavazott igennel a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Szocialista Párt. Hogy ezek a pártok támogatjáke, avagy ellenzik az eurointegrációs foly amatokat, az az adott pillanattól és politikai érdektől függhet. Melyek voltak Szerbia eddigi legnagyobb eredményei, és mik a legnagyobb kihívások, amelyekkel az országnak szembesülnie kell? - A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy az európai integrá ciós folyamatokkal párhuzamosan zajlik a belső átalakulás. Szerbia 2003ban elkezdte kidolgozni a nemzeti terveket, hogy összehangolja a hazai törvényhozást az európaival. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mi már a szerződéses kötelezettségek előtt az Eu rópai Unióban határoztuk meg Szerbia jövőjét, és hozzáláttunk, az európai jog átvételéhez. Természetesen sok a kihívás, a nehézség is. Elsősorban az államszövetség jövőbeni státusa kérdéses. Ha Montenegró kiválik az államszövetségből, szükség lesz egy kis időre, amíg az Európai Bizottság alkalmazkodik az új helyzethez. Ha az államszövetség fennmarad, akkor müködőképes közös államot kell létrehoznunk, és össze kell hangolni a két
