Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-10
22 tagköztársaság gazdasági és minden más rendszerét. A politikai stabilitásra val ószínüleg hatással lesz Koszovó jövőbeni státusának rendezése is. Az Európai Unió érzékenyen figyel az emberi és kisebbségi jogok biztosítására. A Szerbiáról kialakult képet az utóbbi időben sok kellemetlen incidens rontotta. - Az Európai Unióhoz való c satlakozás egyik alapfeltétele éppen az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása. A társulási iroda az Európai Bizottsággal egyetértésben kezdeményezte, hogy háromhavonta elkészüljön monitoringjelentés, nemcsak a Vajdaság, hanem egész Szerbia az em beri és kisebbségjogi helyzetéről. Ezt a jelentést bemutatnánk az Európai Bizottságnak, amely továbbítaná az EU Tanácsának és az Európai Parlamentnek. Fontos megemlíteni, hogy az Európai Parlament küldöttsége helyszíni jelentésében megállapította: az álla mi szervek egyetlen esetben sem álltak az etnikailag motivált incidensek mögött, azok hátterében nem politikai, inkább gazdasági és szociális okok álltak. vissza Haverok, buli, klientúra - Szülőföld Alap és a határon túli magyarok támogatása Hírszerző.hu 2006. március 9. 16:56 Szerző: M. László Ferenc A kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás után létrehozott Szülőföld Alap egyéves működése alatt felszínre hozta a határon túli magyarokra irányuló támogatáspolitika összes problémáját, és bebizonyította, hogy a nemzetpolitika e területe gyökeres reformokra szorul. – A határon túliak támogatásának egész rendszere, így a Szülőföld Alap is, totálisan elhibázott, „játék a szavakkal” – így summázta a Hírszerző k érdésére Törzsök Erika külügyminiszteri tanácsadó az elmúlt évek kormányzati lépéseit. Törzsök szerint sikerült megkettőzni a rendszert, és miközben a klientúraépítés folytatódik, nem tudták meghaladni a korábbi kézből etetés politikáját. Az egész rendsze r kontraszelektív és kontraproduktív. A Szülőföld Alap nem érte el a kitűzött célokat, mindössze konzervál egy rosszul működő szisztémát. Törzsök nincs egyedül lesújtó véleményével. Az ellenzéki pártok, a határon túli politikusok és a kisebbségvédelmi sz akértők már a Szülőföld Alap létrehozásakor össztüzet zúdítottak a Gyurcsánykabinet kezdeményezésére, tűzoltásnak nevezve az Alap létrehozását. Véleményük azóta sem változott. Gyorsított eljárás Az Alapot egy 15 fős Tanács irányítja, a Tanács felét a MÁ ÉRT határon túli tagszervezetei delegálták. November végén zárult le a pályázati szezon, az egymilliárd forintra 932 igény érkezett; mostanáig több mint 590 millió forintot osztottak szét. Halmai Gábor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetőj e a Hírszerzőnek elmondta: bár a hivatal az elmúlt években egyre leterheltebb, a támogatások kifizetését gyorsan és hatékonyan vezénylik le.szóló népszavazás után fogadta el a Szülőföld Alap létrehozásáról szóló törvényt, amely évente legalább egymilliárd forintot különít el a hazai költségvetésből a határon túli magyar közösségek intézményeinek, kezdeményezéseinek támogatására. A programcsomag egyéves sajtóját áttekintve megállapíthatjuk: kevés szó esett a támogatáspolitika lényegi kérdéseiről, az elodázha tatlan reformok irányáról. Szép remények, felemás eredmény Pedig sokan nagy reményeket fűztek a Szülőföld Programcsomaghoz, abban bízva, hogy a december 5i trauma után megtörik a jég, és a kormányzat végre rászánja magát az egész kérdéskör újragondolás ára, hozzáfog egy új, átlátható, teljesítményelvű, a korábbi kijárásos technikákat felszámoló rendszer kiépítéséhez. Egy olyan gyakorlatias szellemiségű nemzetstratégia kialakításához, amely túllép a közjogias szemléletű, erősen szimbolikus és érzelmi alap okon álló nemzetfelfogáson, és az EU kohéziós politikájához illeszkedő, azzal kompatibilis támogatási szisztémát hoz létre. Végül a csomagból csakis a régi osztogató politikát folytató – a pénzjuttató csatornákat megkettőző – Szülőföld Alap lendült gyors t empóban működésbe; az érdemi részt jelentő 25 milliárdos befektetési tőkeprogram még mindig csak a szándéknyilatkozatok és elvek szintjén létezik. Természetesen mindez nagymértében összefügg a kampány miatti patthelyzettel: a balliberális kormány a koráb ban rendelkezésre álló támogatások körét kibővítve a választások előtt próbálta elhallgattatni a határon túli
