Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-10
20 A „narancsos” koalíció (Mi Ukrajnánk, Timosenko Blokkja, szocialisták, Pora) az előzetes számítások alapján 52 százalékot tudhatna maga mögött, a variáció azonban nem jöhet szóba, ha a Vitalij Klicsko fémjelezte diákszervezet, a Pora nem éri el a háromszázalékos küszöböt. Komoly bizonytalansági tényező, hogy Timosenko nem hajlandó lemondani kormányfői ambícióiról, míg Juscsenko erről hallani sem ak ar. Így aztán elképzelhető, hogy a szép Julija bármilyen koalíciót felvállal. Minden ellenkező kijelentés dacára Jehanurov megbuktatásához hasonlóan szövetkezhet például Janukoviccsal és Litvin Néppártjával, amely alakulattal együtt szintén 50 százalék kör üli eredményre számíthat. Kevés esélyt adnak a kék – fehér formációnak, amely a nem „narancsos” erőket tömörítené. Létrejöhet viszont a Nyugat által is preferált stabilitás érdekében akár az erősek koalíciója is, a Mi Ukrajnánk és a Régiók Pártja ugyanis 53 százalékot tudhatna maga mögött. Biztosnak csak az látszik, hogy a jelenlegi bizonytalanság folytatódása lengi majd át a jövőben is a politikai életet, a lehetséges koalíciók többsége ugyanis a kelleténél is sokszínűbb és törékenyebb. vissza Közös kamara Romániával Magyar Nemzet 2006. március 10. Szerző: Kiss Roland Ma alakul meg határainkon túl az első magyar érdekeltségű iparkamara. A Magyar – Román Kereskedelmi és Iparkamara célkitűzései között szerepel a magyar tulajdo nú kis- és középvállalkozások romániai terjeszkedésének támogatása, valamint a magyar gazdaság jelenlétének erősítése a Kárpátmedencében. A Kolozsváron működő, ám bukaresti irodával is rendelkező szervezet alapító okiratát ma írja alá a huszonöt alapító v állalat, ám a tagok száma néhány hónapon belül elérheti a több százat – jelentette ki lapunk kérdésére Dunai Péter. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára hozzátette: a román – magyar vegyes kamara megalapítását májusban követi a horvát – magyar szervezet életre hívása. Mivel mindkét országban igen jelentős a befektetett magyar tőke volumene, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a lobbitevékenység mellett a szervezetek beruházási és értékesítési tanácsadással is segítik a magyar vállalkozókat. A vegyes kamarák elindítására negyvenmillió forintot biztosított a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az MKIK. Romániában a tizenhat százalékos egységes adókulcs, valamint az ígéretes növekedési kilátások hatására folyamatosan nő a hazai befekt etések aránya: a magyar érdekeltségű cégek száma már 2005ben meghaladta az ötezret, a befektetett tőke értéke pedig az egymilliárd amerikai dollárt. vissza Exkluzív interjú: Szerbia Európába készül Cena.hu 2006. 02. 24, Péntek, 11:16 A szerb kormány 2004 márciusában hívta életre az Európai Uniós Társulási Irodát, hogy ezzel is gyorsítsa a felkészülést az uniós csatlakozásra. Az iroda a külgazdasági minisztérium integrációs munkáját vette át. A társulási iroda helyettes i gazgatója Szrgyan Majsztorovics, az intézmény munkájáról, és a Szerbia előtt álló kihívásokról adott interjút a CENA hírügynökségnek. Amikor Szerbia eurointegrációs törekvéseiről esik szó, mindenki azonnal a Hágai Nemzetközi Törvényszékre gondol. Az önök irodája tudjae befolyásolni a háborús bünökkel vádolt személyek kiada tását? - Az iroda a társulási folyamatok előkészítésével, levezénylésével foglalkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs közvetlen hatásunk a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttmüködésre. Az együttmüködési készség azonban kétségtelenül bef olyásolja a csatlakozási folyamatot. A legutóbbi brüsszeli hírek szerint a társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások megszakadhatnak, amennyiben ez a kérdés belátható időn belül nem rendeződik. Véleményem szerint a szerb kormány már elég sokat tett a hágai követelmények megvalósításáért, és nagyon komolyan fogadta a legfrissebb brüsszeli követeléseket. Az integrációs törekvéseket befolyásolhatja az államszövetség bizonytalan jövője is. Szerbia és Montenegró jövőbeni kapcsolata komolyan befolyásolhatj a a társulási tárgyalásokat. - A társulni szándékozó államnak először saját piacának a müködését kell szavatolnia. 2003ban Belgrád és Podgorica kísérletet tett Szerbia, illetve Montenegró gazdasági rendszerének összehangolására, de kudarcot vallott. Ezt követően javasolta az Európai Bizottság, hogy a két tagállam párhuzamos tárgyalásokat folytasson Brüsszellel, hiszen csak így lehetett kimozdulni a holtpontról. Most elégedettek lehetünk: Belgrád többször kapott jó, mi több,
